Ha egy sportoló balesetet szenved verseny, mérkőzés közben, azért jár neki kártérítés? Beperelheti az ellenséges játékost, amiért sérülést okozott neki? Erre a kérdésre keresi a választ – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász.
Kártérítés foci közben okozott sérülésért?
Évekig hordtam unokámat edzésekre, mérkőzésekre, tornákra, amíg kitűnő focista lett belőle. Egy holland játékosügynök akart komoly szerződést kötni a már felnőtt kiváló csatárral, de sajnos egyelőre ez nem valósulhat meg, mert két héttel ezelőtt egy barátságos mérkőzésen durván belement az ellenfél játékosa, aki ugyan a labdát vitte el, de olyan szerencsétlenül estek le, hogy unokám kettős lábtörést szenvedett, ami miatt az orvosok szerint ebben a szezonban már nem játszhat. Van, aki azt állítja, hogy gondolkodás nélkül beperelné az ellenfél játékosát, és magas kártérítést kérne tőle, hiszen nyilvánvalóan megszegte a szabályokat, amit a kemény becsúszásáért kapott sárga lap is bizonyít. Mostani edzője viszont úgy tudja, hogy polgári jogi perben nincs esélyünk nyerni. Szeretném tudni, mi az Önök véleménye ezzel kapcsolatban.
Olvasónk egy nagyon érdekes jogi kérdést vetett fel, melynek lényege, hogy a futball játékszabályainak megsértése automatikusan azt jelenti-e, hogy sérült a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 415. §-a is, amely szerint mindenki köteles úgy eljárni, hogy ne kerüljön sor az egészség károsodására. Amennyiben valaki nem tartja be az idézett preventív polgári jogi rendelkezést, kártérítésre kötelezhető.
A bírói joggyakorlat az adott témában abból indul ki, hogy a labdarúgó mérkőzés során megszegett játékszabályok nem vonják maguk után automatikusan a Ptk. 415. §-ának megsértését, mivel a labdarúgás (is) egy kockázatokkal járó sportág, és a károsult ezeknek a (a foci természetéből adódó) kockázatoknak a tudatában úgymond bele is egyezett az esetleges károsodásba. Más viszont a helyzet, ha szándékos vagy olyan extrém károkozásról van szó, amely nem egyeztethető össze a futball jellegével.
A bíróságok, amennyiben a labdarúgót játék közben egészségi kár érte, általában két szempontot vizsgálnak. Egyrészt, hogy az egészségben okozott kár a játékszabályok megszegésével történt-e, illetve, hogy a károkozás szándékos volt-e.
Olvasónk rövid leveléből csak az tűnik ki, hogy unokája sérülése a játék hevében történt, ami hozzá tartozik a labdarúgáshoz, annak természetéhez. Igaz, hogy kemény becsúszásról volt szó, sajnálatos következménnyel, de az ellenfél, ahogy olvasónk írja, a labdát vitte el. A fociban rendszeresen ütköznek a játékosok, egyáltalán nem kivételes eset, hogy a játékot szabálytalanságok miatt a bíró megszakítja. A játékosok pedig már a pályára lépésükkor tudatosítják a játék jellegéből adódó kockázatokat. Ami a szándékosságot illeti, ismét csak a rövid levélből állapíthatjuk meg, hogy az ellenfél adott esetben nem támadott a csatárra játékon kívül, nem rúgott utána, nem támadta meg őt sípszó után. Tipikus esete a szándékosságnak a labdarúgó berkekben jól ismert eset, amikor a 2006-os futball világbajnokság döntőjében Zidane lefejelte Materazzit – bár komolyabb károkozás az említett esetben nem történt, annak a támadásnak kétségkívül semmi köze nem volt a foci jellegéhez.
Nagyon nagy kár, hogy egy fiatal labdarúgónak olyan komoly sérüléseket kellett elszenvednie, mint olvasónk unokájának, de az idevágó jogesetekből kiindulva (pl. az Alkotmánybíróság III. ÚS 21/2021 sz. határozata) úgy látjuk, hogy a focimérkőzés során elkövetett szabálytalanság révén elszenvedett sérülés – akkor is, ha sárga lapot kapott az ellenfél játékosa – a játékkal járó kockázati körön belül marad, és a károsult beleegyezése folytán kizárja a károkozás jogellenességét.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.