Jár büntetés a gyereknek a rossz bizonyítványért?

Szakemberek szerint nagyon fontos, hogy miután a gyerekek megmutatják otthon az év végi bizonyítványukat, kapjanak valamilyen visszajelzést a szüleiktől, hiszen ha elvárunk valamilyen teljesítményt, akkor a gyermekünk tudtára kell adni, elégedettek vagyunk-e vagy sem. Kérdéses azonban, hogy ez a visszajelzés büntetés vagy jutalom formájában valósuljon-e meg.

A szakemberek általánosságban egyetértenek abban, hogy ha a gyerek elkezd rossz jegyeket kapni az iskolában, azonnal a tudtára kell adni, hogy ez nekünk nem tetszik, és ezt kifejezhetjük azzal, hogy egy időre elvesszük tőle a kedvenc játékát. A tanév végén azonban, amikor az egész évi teljesítményt összegző jegyek már a bizonyítványon szerepelnek, nincs nagy értelme a büntetésnek, hiszen már nem tudunk vele eredményt elérni. „A büntetéspárti logika szerint akkor az állam is megbüntethetné a szülőket, amiért év közben nem foglalkoztak többet a gyerekeikkel, és nem figyeltek eléggé oda arra, hogy jobban tanuljanak” – mutatott rá František Skokan pszichológus.

Nem lehet meglepetés

Egy normális családban az év végi bizonyítvány nem okozhat különösebb meglepetést. A gyermek előmenetele nem romlik egyik napról a másikra. „Az év végi bizonyítvány egész évben készül. Úgy gondolom, amennyiben a szülő egész évben nyomon követte gyermeke tanulmányi előmenetelét, a bizonyítványban szereplő jegyek nem kellene, hogy meglepőek legyenek számára – főleg az internetes ellenőrzők világában, ahol a jegyek azonnal láthatóak, és nem kell az esetlegesen elrejtett ellenőrző után kutatniuk a szülőknek” – magyarázta érdeklődésünkre Lelkes Viktória pszichológus. Ráadásul az iskolák már 3 hónappal a tanév vége előtt írásos figyelmeztetést küldenek a szülőknek, hogy gyermekük melyik tantárgyból áll rosszul. „Amikor ezt kézhez kapták, akkor kellett cselekedni, akkor kellett büntetést kiszabni, például elvenni a mobilt, letiltani a haverokat, elkobozni a táblagépet” – jegyezte meg egy másik pszichológus, Miron Zelina.

Büntetés

A szakemberek többsége egyetért abban, hogy az esetleges fizikai bántalmazás a szülők abszolút csődjének minősül. Egyes felnőttek a gyerekeken keresztül akarják kielégíteni a saját ambícióikat, ami a kicsiknél lelki traumát okozhat. Ehelyett néha elég csak helyesen ösztönözni őket – a legegyszerűbb és legolcsóbb motiváció a buzdítás és a bizalom. „A büntetés, főleg a tanév végén, már semmit nem old meg, csak megromlik a kapcsolat a gyermek és a szülő között, kiváltképp, ha a gyermek szerint a büntetés nem adekvát” – figyelmeztet Zelina. A gyerek dacossá válhat, haragudni fog, vagy olyan bűntudatot ébreszthetünk benne, ami nem építő jellegű.

A rossz jegyeket csak hosszú távon lehet orvosolni, éspedig úgy, hogy a felnőttek fokozottabban odafigyelnek csemetéikre, például közösen megfogadják, hogy a következő tanévben együtt tanulnak, együtt fognak megküzdeni a jobb jegyekért. Zelina szerint nagyon fontos elmagyarázni a gyerekeknek, hogy az iskolai eredmény a rendszeres, mindennapi szorgalmas munka gyümölcse. Éppen ezért nagyon fontos megfelelő rezsimet kialakítani, mindjárt a tanév elején le kell fektetni a szabályokat, és megfelelő célt kell kitűzni. A jó előmenetelért cserébe pedig esetleg valamilyen jutalmat is kilátásba lehet helyezni.

Noha a büntetést a szakemberek nem helyeslik, a rossz bizonyítvány láttán sok szülő nem tudja magát visszafogni. „Kedves szülők, ne csináljanak tragédiát a jegyekből!” – figyelmeztet Zelina. Természetesen a dolgot nem szabad lebecsülni, de nem az osztályzat a legfontosabb dolog a világon, ráadásul nem is mindig fejezi ki egy-egy tanuló tényleges képességeit. „A viselkedésünkkel, és nem szavakkal kell nap mint nap bizonyítani, hogy mint szülő akkor is szeretni fogom, ha rosszabbak is a jegyei” – tette hozzá a pszichológus.

Tanulás a nyári szünetben?

Néhány szülő úgy próbálja orvosolni a rossz bizonyítványt, hogy szinte azonnal pótolni akarja gyermeke hézagos tudását, és képesek akár az egész szünetben tanulásra fogni csemetéjüket. A szakemberek szerint ez nem jó ötlet. „Ahogy közeledik a vakáció, a gyermekek alig várják, hogy az egész évi kemény munka és az év végi dolgozatok után végre elengedhessék magukat, átadhassák magukat a várva várt szabadságnak. A nyár a vakáció ideje, a pihenésé, az új élményeké. Nem tartom célravezetőnek, hogy ilyenkor a tanulást erőltessük, hiszen így még jobban megutálhatja. A szülők és gyermekek előtt nyári táborok színes választéka áll, érdemes a gyermek igényeinek és a szülők pénztárcájának megfelelő tábort választani. Lehet nyelvi-, kézműves-, lovas- vagy focitábor, bármi, ami a gyermek érdeklődési körébe beleillik. Az ilyen táborok a gyermekek olyan készségeit fejlesztik, amelyekre az iskolában nem jut elég idő. Sőt, a vakációba egy kis semmittevés, lustálkodás is belefér. Így tud a gyermek is regenerálódni. A nyári szünet alkalmas arra is, hogy a család több időt töltsön el együtt. A lényeg, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az aktív és passzív pihenési formák között” – magyarázta Lelkes Viktória. Kollégája, Szögedi Dalma sem helyesli, hogy a gyerekek az egész nyarat tanulással töltsék. Szerinte a július mindenképpen legyen szabad, de augusztusban már napi fél-egy órát lehet készülni az esetleges pótvizsgára, az új tanévre, akár magántanár segítségével. „Nevelő célzatú lehet, ha a gyereket megkérdezzük, ő hogyan látja, megtett-e mindent annak érdekében, hogy jobb legyen az eredménye, és hogy szerinte milyen gond állhat a rossz teljesítmény mögött. Ha jóvátételként felajánlja, hogy nyáron például füvet nyír otthon, vagy kocsit takarít, akkor engedjük, hogy vezekeljen. A szülőnek azonban nem szerencsés ilyen büntetéseket kiszabnia” – hívta fel a figyelmet a pszichológus. (sza)