Januártól megváltozott az adózási rend

Részleges jegyzőkönyv

Teljesen új jogi intézményt vezettek be: a részleges jegyzőkönyvet. 2015. július 1-jétől segítségével rugalmasabb adóellenőrzéseket akarnak biztosítani, főleg a túl nagy adóelőleg visszafizetésével kapcsolatban. A korábbi szabályozás szerint végrehajtott hosszadalmas adóellenőrzések azt eredményezhették, hogy gondok merülhettek fel az ellenőrzött szubjektum felszámolásával kapcsolatban. Az új törvény szerint az ellenőrzött intézmény nem szerepelhet azon áfafizetők listáján, melyeknél olyan okok alakultak ki, melyek alapján megszüntethetik az áfa regisztrációt. Ezenkívül az ellenőrzést nem végezhetik a büntetőjogi szervek kérésére. Az adóhivatal az adóellenőrzés során készíthet részleges jegyzőkönyvet, de nem kötelező. Vagyis ez kizárólag az adóhivatal illetékes alkalmazottainak a döntésétől függ. Amennyiben készül ilyen jegyzőkönyv, annak kézhezvételével még nem ér véget a teljes adóellenőrzés, ám a kézhezvételtől számított 10 napon belül az adóhivatal köteles visszafizetni a megállapított nagymértékű adóvisszaigénylés igazolt részét. Erre csak július 1-je után lesz lehetőség – az adóhivatalnak fél év áll a rendelkezésére, hogy felkészüljön a részleges jegyzőkönyv gyakorlati alkalmazására.

A legnagyobb adófizetők listája

Annak érdekében, hogy gyorsabban lehessen keresgélni azon áfafizetők jegyzékében, amelyek esetében indokolttá vált az áfaregisztráció megszüntetése, nyilvánosságra hozzák a szervezet azonosító számát (IČO) is. Fontos változás, hogy 12-ről 6 hónapra rövidítették azt az időszakot, mely alatt el kell bírálni az áfafizető személy „adózási fegyelmét”. A központi adó- és vámhivatal kihúzza a „feketelistáról” azt, aki esetében megszűnt az ok, amiért az említett listán szerepelt, és 6 egymást követő hónapban nem sérti meg az adóhatósággal szembeni kötelességeit az ellenőrzés során, az adóbevallás benyújtásakor, az ellenőrző kimutatással kapcsolatban, valamint az adót is rendesen befizeti, s elérhető a vállalkozás székhelyéül megadott címen. A kitörölt szubjektumok nevét külön listán teszik közzé.

Újdonság, hogy a pénzügyminisztérium a weboldalán ezentúl a befizetett társasági adó nagysága szerint közzéteszi az adófizető szubjektumok listáját. A szükséges információkat a szaktárca a zárszámadások nyilvános regiszteréből (www.registeruz.sk) fogja beszerezni. A lista csak tájékoztató jellegű lesz a polgárok számára, és a következő adatokat fogja tartalmazni: a jogi személy neve, székhelye, azonosító száma, a befizetett adó összege. A listára vonatkozó rendelkezések január 31-én lépnek hatályba.

A 11 legfontosabb változás a jövedelemadóról szóló törvényben

1. Transzferárak – A transzferárak ezentúl az összekapcsolt személyek csoportjaira is vonatkoznak Szlovákia területén belül. Korábban a transzferárak csak a külföldi személyekkel megvalósított tranzakciókat érintették, 2015. január 1-jétől az érintett szubjektumok körét bővítik a hazai vállalkozókkal is. A transzferárral függ össze az a kötelezettség is, hogy rendelkezni kell a transzferár meghatározására alkalmazott módszert tartalmazó dokumentációval. A dokumentáció pontos tartalmi követelményeit külön irányelv szabályozza.

2. Az adóból leírható eszközök 6 csoportja – Az értékcsökkenési leírás szempontjából a tárgyi eszközöket idén év elejétől 6 csoportba sorolhatjuk. A korábbi (a 12 évig leírható) 3. csoport ugyanis január 1-jétől kettéoszlott: lett belőle egy 3. csoport, melybe a 8 évig leírható tárgyak tartoznak (pl. technológiai jellegű vagyon, elektromos motorok, generátorok, transzformátorok, kemencék stb.), s ezentúl külön 4. csoportba tartoznak a 12 évig leírható tárgyak (pl. klimatizációs berendezések, liftek). A korábbi 4. csoport is kettéosztották, ebből lett az 5. és a 6. csoport. Az 5.-be tartoznak a 20 évig leírható tárgyak (pl. a gyártóműhelyek, ipari építmények), a 6.-ba pedig a 40 évig leírható tárgyak (szállodák, irodépületek). A változások a már leírt vagyont is érintik.

3. Gyorsított leírás és a lízing leírása – Az értékcsökkenési leírás gyorsított módszerét csak a 2. és 3. csoportba tartozó tárgyi eszközök esetében lehet alkalmazni. A gyorsított leíráskor alkalmazott koefficiensek a 2. csoport esetében változatlanok maradtak, a 3. csoportba tartozó eszközök gyorsított leírásakor pedig az első évben a 8-as koefficienst kell használni, a következő években a 9-est. A lízingre beszerzett tárgyi eszközöket egyenletesen és gyorsított módszerrel egyaránt le lehet írni, éspedig attól függően, hogy a vitatott vagyontárgy melyik csoportba tartozik. A havi lízingleírások 2015. január 1-jétől megszűntek. A személy- és tehergépkocsikat egyenletesen lehet leírni az adóból, a speciális célokra használt járművek esetében gyorsított módszert is lehet alkalmazni.

4. A veszteségek elszámolása 4 év alatt – A cégeknek a veszteséget 4 év alatt kell elszámolniuk, és ezzel az időszakkal arányosan az adóalapjukból leírhatják a veszteség negyedét, harmadát vagy a felét, de csak abban az esetben, ha a következő évben nyereségesek lesznek. Ez az intézkedés lényegében már tavaly év elejétől érvényes, most csak pontosították a törvényt.

5. A kutatási és fejlesztési költségek „szuper leírása” – A kutatással és fejlesztéssel foglalkozó adózók számára új adókedvezményt vezettek be: kutatás és fejlesztés címén kétszer érvényesíthetik az adófizetési szempontból elismert költségeiket. Megszabott feltételek teljesítése esetén adóalapjukat a következőképpen csökkenthetik: 25%-kal a kutatásokra és fejlesztésre fordított kiadásokkal, 25%-kal a bérköltségekkel, járulékokkal, valamint további 25%-kal a kutatásra és fejlesztése év közben megemelt kiadások címén. Akik élnek ezzel a kedvezménnyel, azok listáját közzéteszik a központi adó- és vámhivatal honlapján is.

6. Változnak a költségek és az adóköteles bevételek – Bővült a térítéssel feltételezett, adófizetési szempontból elismert költségek és bevételek, valamint az érintett személyek köre. Ezentúl csak a kifizetés után – vagyis miután ezt számlával alá lehet támasztani – ismerhető el kiadásnak például a bérleti díj, a jogi és tanácsadói szolgáltatások, marketingtanulmányok, piackutatások, üzlet közvetítése. Az adóalapba csak a szolgáltatás kifizetése után számíthatják bele a marketingtanulmányokból és a közvélemény-kutatásokból befolyt bevételeket.

7. A 48 ezer eurónál drágább személygépkocsik leírása – Ha alacsony az adóalap, az adózó a 48 ezer eurónál drágább személygépkocsik esetében nem érvényesítheti az adóleírások egy részét. Amennyiben az adóalap elég magas lesz, az adózó az ilyen drága kocsikat is leírhatja az adójából. Feltétel azonban, hogy az ilyen autókat kizárólag vállalkozás céljából használja.

8. Szolgálati út saját autóval – A vállalkozó korábban szolgálati útra mehetett a saját autójával is, mely nem tartozott a cég vagyontárgyai közé, és adóköltségként elszámolhatott bizonyos kilométerdíjat. Januártól ez nem lehetséges, ha olyan autóval megy, amely a használat pillanatában ugyan nem számít cégi vagyonnak, korábban viszont az volt.

9. Notebook használata magáncélokra is – A tavaly év végig érvényes szabályok szerint, ha egy vagyontárgyat magáncélokra is használtak, azzal nem csökkent a tárgy leírható értéke. Ezentúl a személyes használati jellegű tárgyakat csak korlátozott mértékben lehet leírni az adóalapból, ha a vállalkozó nem bizonyítja, hogy az adott tárgyat nagymértékben használja vállalkozása céljaira. Vagyis aki autóját, számítógépét személyi és a vállalkozása céljaira egyaránt használja, a leírásokat és a javítási költségeket csak 80%-ban számíthatja be. Ha azonban a teljes árat le akarja írni költségként, vagyis ragaszkodik ahhoz, hogy csak a vállalkozás céljaira használja, azt be kell bizonyítania.

10. Cigaretta és alkohol – tavaly még a dohánytermékeket és az alkoholtartalmú italokat reklámtárgyakként a költségek között lehetett feltüntetni. Januártól ez már nem lehetséges. Ezentúl nem számít adófizetési szempontból elismert költségnek a dohányra, alkoholra fordított összeg. Vagyis aki korábban szivart vagy márkás konyakot adott ajándékként üzletfeleinek, ennek árát most már nem sorolhatja a költségei közé. Ez alól csak a bor képez kivételt, de ez esetben is csak az adóalap 5%-ának megfelelő tételt lehet leírni. Az intézkedés nem vonatkozik azokra a vállalkozókra, akik fő tevékenysége az említett termékek előállítása.

11. A megmaradt, lejárt szavatosságú élelmiszer megsemmisítése – azokat az élelmiszert, melyet meg kell semmisíteni, ezentúl csak akkor ismerik el adófizetési szempontból elismert költségként, ha az adózó bizonyítani tudja, hogy a szavatossági vagy felhasználási idő lejárta előtt megpróbálta eladni a termékeket fokozatos árcsökkentéssel. A fokozatos árcsökkentést nem kell bizonyítani abban az esetben, ha az élelmiszert haladéktalanul átadják a Szlovákiai Élelmiszerbanknak. Ez esetben a forgalomból való kivonásukat beszámíthatják az adóalapba.