Hogyan készítsük fel a gyerekeket a táborozásra?

Pszichológusok szerint senkit sem szabad kényszeríteni a táborozásra, ha valaki hagyja magát rábeszélni, és utólag kiderül, mégsem érzi jól magát a táborban, hamarabb is haza lehet jönni. De a szakemberek szerint ne ez legyen a legkézenfekvőbb megoldás, vagyis erre a lehetőségre előre nem szabad felkészíteni a gyermeket, mert ha így áll hozzá a nyári programhoz, megvan az esélye, hogy csak a rossz dolgokra fog koncentrálni, és azért fog szorongani, vajon mi lehet az a pont, amikor neki már szólnia kell.

A kirándulás előtt mindenképpen el kell beszélgetni a gyermekkel, ideális esetben többször is előhozhatjuk a témát. Ha valaki még nem aludt távol a szüleitől, táborozás előtt elmehet egy-két napra a nagyszülőkhöz, vagy egy-egy nap máshol alvás az osztálytársaknál, barátoknál is segíthet megszokni a körülményeket. Aki megteheti, akár a kertben is felverhet egy sátrat, ahol egy-egy éjszakát eltölthetnek.

Meg kell beszélni a táborral kapcsolatos praktikus teendőket: hová és hány napra mennek, hányan lesznek, kiket fog ismerni a közösségben, milyen jellegű lesz a tábor, hogyan tartják majd vele a kapcsolatot stb. A táborban önállóságot várnak a gyermekektől, amire otthon külön fel kell hívni a figyelmet. Jó szórakozás és hasznos dolog együtt bepakolni, hogy a gyerek is lássa, mi hova kerül a bőröndbe. Érdemes beszélgetni a napi teendőkről, pl. a zuhanyozásról, ruha ki- és bepakolásáról, a szennyes tárolásáról stb.

Nem szabad azt mondani a gyermeknek, hogy „Itthon majd nagyon fogunk érted izgulni!” vagy „Anyának és apának nagyon hiányzol majd, azt sem tudjuk, hogyan bírjuk ki nélküled!” Ezzel azt kommunikáljuk, hogy nem szívesen engedjük el, és mi magunk is bizonytalanok vagyunk, megállja-e majd a helyét.

A gyereknek tudnia kell azt is, hogy az esetleges problémák esetén kitől kérhet segítséget: ha nem tetszik a tábor, rosszul érzi ott magát, konfliktusai vannak, menjen oda a csoportvezetőjéhez, és nyíltan mondja el a problémáját!

A legtöbb tábor ugyan nem tiltja, de nem ajánlja, hogy a szülők meglátogassák gyermekeiket. A szülők zöme egyébként sem akar vagy nem áll módjában ezzel a lehetőséggel élni, és a pár kivétel csak elszomoríthatja a többi gyereket.