Covid-19 és sertéspestis – az utóbbi időben e két betegség nehezítette, sokszor ellehetetlenítette a disznótor megszervezését. Ilyenkor, farsang idején sokan gondolkodnak disznóvágáson, és bár ennek elméletileg nincs törvényes akadálya, nem árt a fokozott óvatosság!
Disznótor a sertéspestis és a Covid árnyékában
Év elején, a farsangi időszakban több helyen tartanak disznótort, ilyenkor találkoznak a barátok és a családtagok, és a disznóvágás helyenként akár 2-3 napig tartó összejövetellé, lakomává alakulhat át. A koronavírus-járvány miatt korlátozták a különböző családi ünnepségeket, az embereket távolságtartásra intették, és bár nem tilos disznót vágni, járványügyi szakértők szerint tanácsos minél szűkebb körben megszervezni. „Ha a disznótort nem nyilványos rendezvénynek szánják, hanem csak szűkebb családi akció, akkor ennek a koronavírus-járvány ellenéresincs különösebb akadálya. Ha a résztvevők úgy látják jónak, hogy végeznek valamilyen Covid-tesztet, az az ő dolguk, ezt hivatalosan senki nem követeli meg tőlük. Az odahívott hentestől is a saját belátásuk szerint kérnek vagy nem kérnek tesztet vagy oltási igazolást, legfeljebb nehezebben találnak majd hentest, mert nem mindenki hajlandó emiatt leteszteltetni vagy beoltatni magát. Ami viszont nagyon fontos: akár eladásra, akár saját használatra szánják a disznóhúst, mindenképpen meg kell róla győződni, hogy nem veszélyes-e az egészségre, hiszen megint itt van a sertéspestis! A disznóból mintát kell venni, és azt el kell juttatni hozzánk, illetve az illetékes regionális kirendeltségünkbe!” – tudtuk meg az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) titkárságán.
Sertéspestis
Ismét felbukkant a sertéspestis: tavaly 9-10 sertéspestis-gócot azonosítottak az országban, decemberben az Érsekújvári járásban igazolták a fertőzést. Az afrikai sertéspestis miatt már 2018 novemberében szigorították a sertéstartási szabályokat. Korábban, aki csak disznótor miatt vett egyetlen malacot, annak nem volt bejelentési kötelezettsége. 2018-tól azonban mindenki köteles tájékoztatni a ŠVPS-t, hogy sertést tart. Ráadásul, nem elég csak felhívni a hivatalt és közölni, hogy disznótor céljából, saját felhasználásra beszereztünk egy állatot, többlépcsős ügyintézésről van szó, és a polgároktól begyűjtött adatokat a zsolnai székhelyű központi nyilvántartásba továbbítják. Természetesen ezt sokan nem tartották be, léteztek, illetve léteznek „fekete gazdaságok” és „feketén beszerzett malacok”. A sertéspestis mihamarabbi visszaszorítása érdekében tavaly megtiltották az állatok telepről telepre történő szállítását, és felszólították a tenyésztőket, hogy haladéktalanul jelentsék be a községi hivataloknál az általuk tartott sertések számát, a földművelésügyi tárca pedig amnesztiát hirdetett azoknak a tenyésztőknek, akik a hivatalok elől eltitkolták állatállományukat, és bírság nélkül utólag regisztrálhatták a malacaikat.
Mindent regisztrálnak
A hatályos törvény értelmében gazdaságnak számít az is, ha valaki csak egyetlen állatot tart. Mielőtt beszerezzük a sertést, fel kell venni a kapcsolatot a központi nyilvántartóval, és be kell jelenteni, hogy gazdaságot létesítünk. Az ehhez szükséges kérvény beszerezhető a regionális hivatalokban. Nemcsak az állattartást, hanem az adásvételt is jelenteni kell. A vevő megegyezhet az eladóval, hogy csak az eladó veszi fel a kapcsolatot a hatósággal, és egyszerre elküldi a kitöltött űrlapokat.
Egy nappal a disznótor előtt ismét fel kell venni a kapcsolatot a lakhely szerint illetékes regionális ŠVPS-szel, és közölni kell, hogy disznóvágás lesz. A sertéshúsból pedig mintát kell küldeni ellenőrzésre. Az ügyintézés végig ingyenes, kivéve az utolsó lépést – a minta átvételekor helyenként 5-6 euró illetéket kérhetnek.
Érdekes
Trichinellózis – a disznóvágás legnagyobb kockázata
A trichinellózis ritkán előforduló, de veszélyes betegség, amelyet a trichinella spiralis nevű, szabad szemmel nem látható apró fonalféreg okoz. Az emberi szervezetbe fertőzött hús vagy abból előállított húskészítmény (kolbász, sonka stb.) elfogyasztásával kerül be. Pár napon belül, de legkésőbb 2 hét alatt emésztési zavarokat, hányást, hasmenést, hasgörcsöt, lázat idéz elő, majd a kifejlődött lárva a vérkörrel a harántcsíkolt izomszövetbe (elsősorban a nyelv, a szemmozgató izmok, a légzőizmok érintettek) kerül. Itt gyulladást és izom-ízületi fájdalmat, szemhéjduzzanatot, idegrendszeri tüneteket vált ki. Három hónap után betokolódik, és a betokolódott lárva a beteg élete végéig a megtámadott izomszövetben marad, allergiás panaszokat és enyhe izomfájdalmat idézve elő. A betegség csak a megfertőződés első 2 hetében gyógyítható, később már nem. Vagyis a kórt jobb megelőzni, ezért disznótorkor kizárólag egészséges állatot szabad leölni és feldolgozni. Elővigyázatosságból nemcsak a vágóhidakon, hanem házi disznóvágás esetén is szoktak trichinellavizsgálatot végezni. A parazita csak nyers vagy nem megfelelően átsütött-megfőzött húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, alapos sütés-főzés hatására elpusztul.
Mintavétel
Nem kell megvárni az állatorvost, a diónyi, azaz 5 x 5 cm nagyságú mintát a gazda vagy az odahívott hentes is kivághatja. A sertés máját tartó Y alakú rekeszizomból a legkönnyebb mintát venni, amit zacskóba kell tenni, hűtőszekrényben kell tárolni. Ha a disznótort a hétvégén tartják, a mintának legkésőbb hétfőn15.00-ig meg kell érkeznie az ŠVPS munkatársa által megadott legközelebbi gyűjtőhelyre vagy egyenesen a zólyomi laboratóriumba. Ha 3 munkanapon belül nem kapunk értesítést a beadott minta fertőzöttségéről, akkor a hús bátran felhasználható.
Magas pénzbírság
Aki nem tartja be ezt a menetet, megbírságolhatják. A disznótor jelentésének az elmulasztásáért 400–1000 euró büntetés fenyeget, a sertéstartási szabályok megszegéséért pedig a magánszemélyeket 100–400 euróra, a természetes személyeket 400–3500 euróra büntethetik. Nem tanácsos abban bízni, hogy az egyetlen, illegálisan vásárolt és tartott sertésről a hatóság nem szerezhet tudomást. Az ellenőrök saját maguktól is végezhetnek véletlenszerű ellenőrzéseket, lakossági bejelentésre pedig kötelesek kiszállni, a polgárok pedig az ellenőröket kötelesek beengedni. Szakemberek szerint a törvényt nemcsak a magas büntetés elkerülése végett kell betartani, hanem elsősorban azért, mert így veszélyes betegségeket lehet megelőzni. (sza)
Érdekes
Hogyan regisztráljuk egyetlen sertésből álló tenyészetünket?
Aki csak egyetlen malacot vesz disznótor céljából, máris létrehozott egy tenyészetet, amit haladéktalanul hivatalosan is be kell jegyeztetni! Az Állami Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyelet (ŠVPS) útmutatása szerint összefoglaltuk, hogyan kell regisztrálni az otthoni felhasználás céljából tartott, egyetlen sertésből álló tenyészetet.
1. Az ŠVPS regionális irodáiban, a községi hivatalban, az ŠVPS vagy a földművelésügyi minisztérium honlapján megtalálható a szükséges formanyomtatvány („Registrácia chovu s jednou ošípanou na domácu spotrebu”). A kitöltött űrlapot postázni kell a Gazdasági Állatok Központi Jegyzéke (CEHZ) zsolnai irodájába. Pontos cím: Centrálna evidencia hospodárskych zvierat - ÚPZ Žilina, Rosinská cesta 12, 010 08 Žilina. Ha a nyomtatvány jól van kitöltve, a tenyészetet legkésőbb 30 napon belül díjmentesen nyilvántartásba veszik, és a gazdának küldenek egy regisztrációs számot – egy 6 jegyű alfanumerikus egyedi azonosítót, amely a D betűből és további 5 számjegyből áll (pl. D12345). Az állattenyésztő mindig ezt a nyilvántartási számot fogja használni, ha otthoni fogyasztás céljából sertést vásárol, illetve amikor a területileg illetékes Regionális Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Felügyeletnek (RVPS) jelenti a háztáji disznóvágást. Az ŠVPS szerint egy címre nem tanácsos több ún. „D” farmot bejegyeztetni, ugyanis egy esetleges járvány esetén minden regisztrált tenyészettel szemben külön intézkedéseket rendelnek el. A D betűvel kezdődő gazdaságok nem hagyományos, hanem speciális rezsimű tenyészetek, amelyekben kizárólag disznótor céljából tartják az állatot, és innen nem lehet áthelyezni egyetlen sertést sem egy másik tenyészetbe. Minden tenyésztőnek csak egy D-s regisztrációs száma lehet, melyet összepárosítanak a gazda személyi születési számával.
2. Aki disznótor céljából sertést akar venni, és még nem szerepel a CEHZ nyilvántartásában, annak 2 nyomtatványt kell kitöltenie: azt, amelyikkel bejelentkezik a központi nyilvántartásba és kéri a D-s azonosítót (Registrácia chovu s jednou ošípanou na domácu spotrebu), valamint az adásvételt bejelentő űrlapot (Predaj ošípanej na domácu spotrebu). Az utóbbi nyomtatványon üresen hagyja a regisztrációs számra vonatkozó részt. (Ha már van egyedi azonosítója, akkor kitölti.) Ezt a nyomtatványt el kell vinni ahhoz a CEHZ-ben regisztrált gazdához, akitől a sertést megvesszük. Az eredetit postázni kell a CEHZ-be, egy-egy fénymásolat marad a vevőnél és az eladónál is. Az eladó az adásvételt bejegyzi a saját nyilvántartásába (ha a vevőnek van D-azonosítója, azt is feljegyzi, ha nincs, csak az egyéb adatokat írja fel). Ezenkívül kitölt még egy nyomtatványt, mellyel jelenti a CEHZ-nek, hogy megváltozott az általa tartott sertések száma (Hlásenie zmien v počte ošípaných), és legkésőbb a következő hónap 10. napjáig postázza a zsolnai központba. Ha a regisztrált sertéstenyésztő ugyanabban a hónapban több tenyésztőnek ad el állatot, akkor a sertések létszámáról szóló jelentéshez csatolja az eladásról szóló összes nyomtatványt, melyeket a vevőktől kapott. (sza)
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.