A világjárvány és a háború miatt kialakult gazdasági helyzet miatt sok család került válságos körülmények közé, a nyugdíjasok pedig különösen kiszolgáltatott csoportot képeznek. Hogyan lehet túlélni, honnan szerezhetnek egy kis pénzt? A kérdést – olvasói levélre reagálva – ifj. Mészáros Lajos jogász próbálja megválaszolni.
Az anyagi rászorultságban igényelhető juttatásokról
80 éves nyugdíjas vagyok, egyetlen bevételem a 409 eurós nyugdíjam. 10 éve lakom egy községi bérlakásban, ahol idén emeltek először lakbért, de annyival, hogy a nyugdíj kétharmada rámegy. Ráadásul, nemrég jött a tavalyi gázelszámolás, amelyen a tartozás 1 200 euró a gázárak emelkedése miatt. A megemelt lakbért a nyugdíjból még ki tudom fizetni, de a gáztartozást már nem, főleg, hogy más kiadásaim is vannak (villany, gyógyszerek stb.). Azt szeretném kérdezni, hogy van-e valamilyen összeg, amelynek meg kell maradnia a nyugdíjamból az életem fenntartására, vagy lefoghatják akár az egészet is a tartozásokra? Illetve, lehet esetleg valakihez segítségért fordulni ilyen helyzetben?
Olvasónk szorult helyzete sajnos nem egyedi eset, hiszen sok háztartás küzd főleg a megemelkedett energiaárak okozta problémákkal. Léteznek azonban olyan jogeszközök, melyek, ha nem is oldják meg a problémát, de mérsékelhetik a tartozásokat.
Először is tisztázni kell, hogy a gázelszámolásból származó egész tartozást sajnos előbb vagy utóbb, de meg kell fizetni. Ez esetben viszont olvasónk megteheti, hogy kérvényezi a lakáskezelőnél a tartozás havi törlesztését egy ún. törlesztési ütemterv szerint. A törlesztési ütemterv egy írásos megegyezés, amelyben az adós egyrészt elismeri tartozását, másrészt pedig megegyezik a hitelezővel (a lakáskezelővel) a tartozásának havi szintű törlesztésében. Ez azért is előnyös, mert ha a tartozás összege szétíródik havi részletekre, nem halmozódik rá (büntető) késedelmi kamat. A megegyezés megkötésére azonban az adósnak nincs alanyi joga, tehát a hitelező joga eldönteni, hogy köt-e ilyen megegyezést vagy sem.
A fent említett lehetőségen kívül olvasónk bizonyos feltételek mellett folyamodhat olyan juttatásokért is, melyeket az állam biztosít a Tt. 417/2013 sz. az anyagi rászorultságban való megsegítésről szóló törvény (Armt.) alapján, mely szerint az anyagi rászorultság egy olyan állapot, amikor egy háztartás tagjainak e törvény szerinti jövedelme nem éri el az ún. létminimum összegét, és a háztartás tagjai sem tudják azt munkával vagy máshogy növelni. A létminimum jelenleg 234,42 €, vagyis alacsonyabb olvasónk nyugdíjánál – ám ez nem jelenti azt, hogy olvasónk ne kérvényezhetné az Armt. szerinti juttatásokat, hiszen a juttatások odaítélésekor az illetékes szerv (a járási szociális hivatal vagy a község) más törvényi szempontokat is figyelembe vesz.
Olvasónknál levele alapján két juttatás kérvényezése jöhet szóba. Az első a szociális hivatalnál kérvényezhető ún. lakhatási támogatás, amelyet lakásfenntartási kiadásokra ítélhetnek oda. Aktuális összege havi 63,90 € egyszemélyes háztartás esetén. A másik lehetséges juttatás a községnél kérvényezhető ún. egyszeri segély, amit rendkívüli kiadások fedezésére adhatnak. Az egyszeri segély maximális összege a létminimum háromszorosa (jelenleg 703,26 €). Az említett juttatásokról is tudni kell, hogy ezek sem járnak alanyi jogon, tehát csakis az illetékes szerveken múlik, hogy adott esetben odaítélik-e őket vagy sem.
Végül, mivel olvasónk kérdése esetleges tartozásának jövőbeni bírósági végrehajtására is utal, tudnia kell, hogy nyugdíjából a végrehajtás alól mentesül a létminimum 140 %-a (328,19 €), és az ő esetében a nyugdíja és az említett összeg közti különbség kétharmada (53,87 €) is, olvasónknak tehát a legrosszabb esetben is megmaradna kb. 382 €, mivel tartozása nem ún. előnyben részesítendő követelés.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.