A többszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról

A vállalkozási formák közé tartozik az egyéni magánvállalkozás mellett a különféle gazdasági társaságok (cégek) általi vállalkozás is. A gazdasági társaságok közül a leggyakoribb az ún. korlátolt felelősségű társaság (spoločnosť s ručením obmedzeným, röviden: s. r. o.), azaz a kft., amely lényege, hogy a cég kötelezettségeiért és tartozásaiért nem a kft.-t alkotó személyek (a tagok), hanem maga a kft. felel, a tagoknak pedig csak a céggel szemben van felelősségük, elsősorban a kft.-be bevitt vagyonuk összegéig. Kft.-ben tehát a tagok felelőssége korlátolt, amely sajátosságból származik maga a megnevezés is.

A kft.-k alapításának és működésének feltételeit a Kereskedelmi Törvénykönyv szabja meg, amely szerint egy kft.-t legalább 1, legfeljebb pedig 50(!) tag alapíthat, vagyis akár olvasónk is a 3 jóbaráttal együtt. Ehhez legfőképp egy társasági szerződést kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell a társaság nevét, székhelyét, tevékenységét, az alaptőke és az egyes tagok törzsbetétjeinek értékét, valamint az ügyvezetők, illetve a tagok személyes adatait.

Az alaptőke minimális összege 5 000 €, és az egyes tagok legalább 750 €-s törzsbetétjeiből áll össze, amelyet pénzbeli, de akár nem pénzbeli betétként (ingóság – pl. autó, értékpapír stb., vagy ingatlan) is be lehet tenni a kft.-be; a nem pénzbeli törzsbetét értékét becslő állapítja meg. A törzsbetét főleg az alaptőkében lévő aránya miatt fontos, amely kifejezi az adott tag szavazati és osztalékjogának cégen belüli mértékét. Ha pl. egy 4 tagú, 5 000 €-s alaptőkéjű kft.-ben mindenkinek 1 250 €-s, tehát 25 %-os a törzsbetétje, akkor minden tagnak 25 %-os a cégben az üzletrésze, ez által pedig a szavazati és osztalékjoga is.

A törzsbetéteken kívül új kft. alapításakor számolni kell egy 150 €-s bírósági illetékkel is, és ha az okiratokat ügyvéd dolgozza ki, akkor az ő munkadíjával is. Egy új kft. bírósági bejegyzése egyébként ma már egy kifejezetten gyors folyamat, hiszen a törvény szerinti határideje csupán (a bírósági illeték befizetésétől számított) 2 munkanap.

Végezetül érdemes rámutatni, hogy manapság egyre ritkább a 2-nél több tagú kft., ezek ugyanis inkább a 90-es évekre voltak jellemzőek (főleg a ma már részvénytársaságokként működő nagyipari vállalatok voltak ilyenek). Ennek oka az is lehet, hogy 30 éve az üzletemberek még csak tanulták ezt a vállalkozási formát, és csoportban bátrabbak voltak, de később rájöttek, hogy minél kevesebb egy cég tagjainak a száma, annál könnyebb azt ellenőrizni, és annál kisebb a nézeteltérések, viták rizikója is. A tagok számával kapcsolatban ezért is szokás emlegetni azt az anekdotikus elvet, hogy „a legjobb, ha egy társaságnak páratlan számú tulajdonosa van, a 3 viszont már sok!”. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy 4 tagú kft. ne működhetne jól, de a teljesség kedvéért fontosnak tartottuk felvetni a többszemélyes kft. esetleges hátulütőit is.