A hazugságvizsgálóról

A National Geographic leírása szerint a poligráf, azaz a hazugságvizsgáló gép, az emberi szervezet élettani funkcióinak változását méri, miközben az illető kérdésekre válaszol. A leggyakrabban vizsgált élettani funkciók a légzés- és pulzusszám, vérnyomás és a bőrellenállás (verejtékezés) mértéke. Amikor valaki körül izgalmas, kínos vagy más felzaklató helyzet alakul ki – nagyon leegyszerűsítve –, idegrendszere úgy reagál, hogy emelkedik légzés- és pulzusszáma, növekszik a vérnyomása és a tenyér verejtékezése. A hazugság a legtöbb embernél szintén ilyen reakciót vált ki, hiszen kínosan érezzük magunkat, ha valótlant kell állítanunk.

A poligráfos vizsgálat során az ujjakra pulzus- és bőrellenállás-érzékelőt, a mellkasra légzésszámmérőt, a karra pedig vérnyomásmérőt helyeznek. Első körben általános kérdéseket tesznek fel a vizsgált személynek, amelyeket biztosan meg tud válaszolni. Rákérdeznek nevére, életkorára, családi állapotára, munkahelyére stb. Ennek során rögzítik a személy élettani reakcióit olyan helyzetben, amikor biztosan igazat mond. Második lépésként olyan kontroll kérdéseket tesznek fel, amelyek során a személy akár igazat mond, akár nem, érzelmi változás várható. Ilyen például, hogy csalt, hazudott-e valamikor. Az emberek többségénél előfordult már, hogy csalt és hazudott, ezért a mért élettani funkciók várhatóan bizonyos fokig változni fognak. A harmadik körben következnek a meghatározó, releváns kérdések. A vizsgált személy akkor „megy át” a hazugságvizsgálaton, ha a releváns kérdésekre adott válaszadás során kisebb mértékű az élettani reakcióinak változása, mint a kontroll kérdéseknél.

A poligráfos vizsgálat azonban a világ legtöbb államában, így Szlovákiában sem bizonyíték értékű. A büntetőeljárásban ugyan használják különböző nyomozási verziók kizárására vagy megerősítésére, de sosem a bűnösség megállapítására vagy annak kizárására. Példának okáért: Szlovákia Legfelsőbb Bírósága visszautasította a felülvizsgálati kérelmet az ún. Cervanová ügyben (a meggyilkolt orvostanhallgató hírhedt esete), amelyben a vádlottak hazugságvizsgálatnak vetették alá magukat, így akarták bizonyítani ártatlanságukat (1 Tdo V 33/209/2007). Ugyanaz a bíróság egy másik felülvizsgálati ügyben (5 Tdo 33/2014) kimondta, hogy „semmilyen mérőeszköz nem mérheti a hazugságot vagy az igazságot, és erre a poligráf sem képes”. Ennek okán érthető az első ügyvéd hozzáállása olvasónk fellebbezéséhez. Ráadásul, az általános szakmai vélemény szerint a hazugságvizsgáló esetleges alkalmazása a munkavállalókkal (alkalmazottakkal) szemben is alkotmányosan aggályos, mert sérti az érintettek emberi méltóságát, személyiségi jogait.