A válóper egyik sarkalatos pontja: kinél helyezzék el a közös gyermeket? Ideális esetben a szülők erről megállapodnak, nehézségek esetén a bíróság dönt. Utólag vajon lehet a bírósági döntésen változtatni? A kérdésre – olvasói levél alapján – ifj. Mészáros Lajos jogász válaszol.
A szülő kapcsolattartási jogáról
Érdekes
Elváltam. A bíróság több mint egy éve mondta ki a válást, és akkor sikerült megegyezni a lányunk elhelyezéséről és a kapcsolattartásról. A lányunk egyik héten velem van szerdán, aztán péntektől vasárnapig, a másik héten pedig szerdától péntekig. A volt nejem visszaköltözött a szülővárosába, ahol én albérletet intéztem, hogy a kijelölt napokon a lányommal lehessek, s ne legyen gond az iskolával se. Hirtelen, egy év után ezen akarnak változtatni. Az exfeleségem beadvánnyal fordult a bírósághoz, azt javasolja, hogy csak kéthetente egyszer, hétvégén lehessen nálam a lányom. Azzal indokolja, hogy egy éve az ő véleményét nem kérték ki, de most már nagyobb, és a pszichológus bevonásával akarják elérni, hogy kevesebbet találkozzunk. Az a gyanúm, hogy az exnejem ismét férjhez akar menni, s velem minimalizálni akarják a kapcsolatot. Egy év után felülbírálhatják a korábbi döntést?
A gyermekétől külön élő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen – ez a kapcsolattartás joga. Mivel olvasónk esetében „élő” ügyről van szó, fontos megjegyezni, hogy ezen a helyen csupán a jogelmélet és a joggyakorlat vonatkozó alapelveiről, bírói gyakorlatáról írhatunk, ám a konkrét ügyet természetesen csakis a bíróság döntheti el.
A kapcsolattartás célja, hogy az arra jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérje, azt tőle telhetően segítse, a szülő és a gyermek, illetve a család közti kapcsolatot fenntartsa. A bíróságnak – úgy, mint a gyermekelhelyezés eldöntésekor – elsősorban a gyermek legjobb érdekeit kell szem előtt tartania (a családjogi törvény alapelveinek 5. cikke). Vitathatatlan, hogy a gyermek érdeke, hogy a nem közvetlenül gondozó szülőjével minél többet lehessen együtt, és biztonságérzetet kell, hogy nyújtson neki a kapcsolattartás állandósága is. A kapcsolattartás megváltoztatása ezért általában akkor indokolt, ha azok a körülmények, amelyeken a bírósági döntés alapult, utóbb lényegesen megváltoztak. Egy új házasságkötés, de még a lakhelyváltozás sem kell, hogy indokolja a kapcsolatteremtés megváltoztatását, főleg olyan esetben nem, ha az eddigi kapcsolattartás bevált, a gyermek megszokta, és a szülők ez idáig megegyeztek a láthatóságról. Az, hogy a bíróság nem hallgatta meg a gyermeket az elhelyezés és a kapcsolattartás eldöntésekor, önmagában nem ok a kapcsolattartás megváltoztatására. A bíróság tudja, hogy a gyermek jogai közé tartozik az is, hogy meghallgassák, de mindig az adott konkrét esettel kapcsolatban mérlegeli – a gyermek korának figyelembevételével – hogy szükséges-e a meghallgatás. A bírói gyakorlat szerint ahhoz, hogy a bíróság rövid időn (általában két éven) belül megváltoztassa a kapcsolattartási döntését, rendkívül fontos változásnak kell történnie a gyermek és szülei életében. Gyermekpszichológus kinevezéséhez is komoly, bizonyítható ok szükséges. A tapasztalat az, hogy a gyermekpszichológusok általában nagyon jól védik a gyermek érdekeit, de ha a szülő nincs erről meggyőződve, jogában áll ellenőrző pszichológiai szakértői vélemény kidolgozását javasolni.
A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki gyermekének a másik szülővel való kapcsolattartását indokolatlanul korlátozza és ellene hangolja. Ilyen esetben abból kiindulva, hogy az akadályozó szülő nem alkalmas a gyermek nevelésére, a bíróság meg is változtathatja a gyermekelhelyezésről szóló döntését.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.