20 euróval nehezebb nyugdíjba menni

A hatályos vonatkozó törvény értelmében mindig július 1-jei dátummal szokták átértékelni a létminimum összegét, mely alapján számos állami támogatást határoznak meg. Vagyis ha a létminimum módosul, automatikusan csaknem 60 juttatást is át kell számolni.

Hosszú idő után az idén érezhetően nagyobb mértékben nőtt a létminimum összege. Volt olyan év, amikor egyáltalán nem valorizálták a szegénységi küszöböt, sőt fennállt a veszély, hogy csökkentik a létminimum összegét, amire végül nem került sor, hanem csak szinten tartották. Tavaly mindössze 3 eurós emelés volt, az idén 16,36 euróval toldották meg, vagyis egy felnőtt személynek 218,06-ról 234,42 euróra nőtt. A közösen elbírált személy esetében 152,12-ről 163,53 euróra, az eltartott, kiskorú gyermeknél pedig 99,46-ról 107,03 euróra emelkedett.

A létminimum valorizálása hatással van a Szociális Biztosító bizonyos döntéseire – az új, megemelt összeghez kell igazítani a végrehajtási levonásokat, valamint módosítani kell a korengedményes nyugdíj jóváhagyásának a feltételeit. A létminimum valorizálásának rendszerint azok a szeniorok nem szoktak örülni, akik korengedményes nyugdíjba készülnek – a Szociális Biztosító ugyanis (az egyéb feltételek teljesítése mellett) csak azoknak hagyhatja jóvá az idő előtti nyugalmazást, akiknek a biztosító által kiszámított havi járandóságuk eléri legalább a létminimum 1,2-szeresét, ami júliustól 20 euróval 261,67 euróról 281,30 euróra módosult.

Ki jogosult?

Az a biztosított igényelhet korengedményes nyugdíjat, aki egyidejűleg a következő feltételeket teljesíti: nincs semmilyen munkaviszonya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbiztosítási időszakkal; legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatárig; az SP által kiszámított járadék összege magasabb a létminimum 1,2-szeresénél, illetve ha az igénylő pénztártag, akkor az SP által meghatározott és a 2. pillérből folyósítandó tétel összegének kell nagyobbnak lennie a létminimum 1,2-szeresénél.

Hogyan számolják ki?

A járandóság összegét bonyolult képlettel állapítják meg. Először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, és ebből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjat, pontosabban addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíjként jóváhagyott összeget fogják folyósítani – csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelkedik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalombiztosítása, és ez alapján később módosíthatják a nyugdíj összegét.

Hogyan kell intézni?

Az ellátást úgy kell intézni, hogy írásos kérvényt kell benyújtani a Szociális Biztosító (SP) állandó lakhely szerinti kirendeltségében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájába juttatja el. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. Az SP munkatársai ellenőrzik, hogy megvan-e az összes szükséges irat, esetleg felszólítanak a hiányzó dokumentumok pótlására. A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor benyújtja igényét a Szociális Biztosítónál. Kérelmét csak akkor hagyják jóvá, ha a kiszámított összeg eléri a fentebb említett minimális összeget, azaz a 281,30 eurót. A jóváhagyási folyamat általában két hónap, de esetenként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is kifizetik. Akit elutasítanak, ugyanabban az évben még egyszer, azaz évente legfeljebb kétszer próbálkozhat.

Csalóka betegállomány

Gyakran előfordul, hogy azok az idősek, akik pár évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt veszítik el az állásukat, és még nem jogosultak korengedményes nyugdíjra, úgy próbálják húzni az időt, hogy betegszabadságot intéznek maguknak. Esetenként azonban előnyösebb lehet, ha valaki beleegyezik a munkaviszony megszüntetésébe, nem húzza az időt hosszú betegszabadsággal, hanem inkább regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, és kér munkanélküli-segélyt, melyet legfeljebb 6–4 hónapig folyósíthatnak. A korengedményes nyugdíjat csak utána érdemes intézni, hiszen a segély nincs negatív hatással a nyugdíj összegére, a betegállományban töltött időszakot viszont figyelembe veszik, s mivel az ekkor folyósított táppénz kevesebb a korábbi fizetésnél, az negatív hatással van a kiszámított nyugdíj összegére, így nem biztos, hogy jóváhagyják a korengedményes nyugdíjat. Azt az időszakot, amíg valaki munkanélküli-segélyt vagy az anyagi szükséghelyzetben lévőknek folyósítható szociális segélyt kap, azért nem veszik figyelembe, mert ekkor az illetőnek nincs társadalombiztosítása.