Napjainkban egyre többen érdeklődnek a vegyszermentes termelés lehetőségei és módszerei iránt. Sokan ugyanis rájöttek, hogy teljes értékű gyümölcsöt és zöldséget kizárólag műtrágyák és vegyszerek nélkül lehet termeszteni.
Ha lehetőség van rá, válasszuk a bio- vagy integrált termesztést
A vegyszermentes termeléssel kapcsolatos, több mint két évtizedes tapasztalataim alapján én a biodinamikus, vagy ennek alapján kialakított termesztési módszert ajánlom. Lényege abban rejlik, hogy egységes kölcsönhatásban fogja fel a növényeket, a földet, az állatokat, sőt még az égitesteket is.
Az előnyös kölcsönhatás kihasználása
A kezdő biotermelőknek azt ajánlom, hogy első fázisban főleg a növények közötti előnyös kölcsönhatásokat használják ki. Például nagyon kedvezően hat egymásra a vöröshagyma és a sárgarépa, akár egyszerre egymás mellett, akár egymás után elő- vagy utóveteményként termesztve. Egy időben, egymás mellett termesztve kölcsönösen elriasztják egymás kártevőit, éspedig a hagymalegyet és a sárgarépalegyet, így ezek kártétele kisebb. A keresztesvirágú káposztafélékre meglehetősen jó kölcsönhatást gyakorol a zeller vagy a paradicsom, amely a növekedésben jelentkező kedvező hatáson túl a káposztafélék kártevőit is riasztja. A káposztafélék közelébe ültetett zeller vagy paradicsom megzavarja a petézni készülő káposztalepke szagérzékelését, és ennek következtében a kártevő többnyire lemond arról, hogy az odapetézzen.
Készítsünk vetési tervet
Egyes növények magas növésűek, szeretik a napfényt, de monokultúrában ezen igényüket csak viszonylag nagy tőtávolsággal elégíthetjük ki. Vannak növények, amelyek viszont alacsonyak és egy kis árnyékolással növelhető a terméshozamuk. A fenti célok megvalósítására nagyon jól megfelel a vegyes kultúrás termesztési mód. Ezen termelési mód előnyeinek legnagyobb mérvű kihasználásáról most dönthetünk egy jó vetési terv elkészítésével.
A vegyes kultúrás termesztés vetési tervének elkészítését előzze meg a rendelkezésünkre álló terület meghatározása és ennek felvázolása 1:50, 1:75, 1:100, vagy más léptékben. Ezen vázoljuk fel a jövendőbeli sorokat a lépték alapján egymástól 0,50 m távolságra, ami az 1:50 léptékű vázlaton 1 cm távolságnak felel meg. A sorok kijelölésénél is figyelembe kell venni több tényezőt. A napfényt a növények legjobban hasznosítják, ha a sorok észak–déli irányban haladnak. A lejtősebb terepen jobb, ha a sorok nagyjából a rétegvonalakkal párhuzamosan haladnak, mert így csökkentik a talajerózió lehetőségét.
Sok kiskertész által megszokott ágyasok helyett azért tervezzük a sorokon való termesztést, mert így használhatjuk ki legmegfelelőbben a növények kölcsönhatásainak az előnyeit.
Melyik sorba mi kerüljön?
A tervezés következő fázisában összeírjuk azokat a növényeket, melyeket termelni szándékozunk, majd ezeket három csoportba soroljuk. A karós paradicsomot, a függőleges támaszra futtatott uborkát, a futóbabot, a csemege-, csípős- és fűszerpaprikát és minden magas növésű, viszonylag hosszú ideig tenyésztett növényt az első sorra tervezzük. A sort nevezzük fő soroknak, a vázlaton jelöljük „A” betűvel, egymástól pedig 2 m-re tervezzük. A hagyma–sárgarépa, fejes saláta–téli karalábé, korai burgonya–fejes káposzta, fokhagyma–endívia és egyéb olyan növények, melyekből egy tenyészidő alatt két termés takarítható be egy sorról, alkotják a termesztésre tervezett növények második csoportját. Ezeket a „B” betűvel jelölhet sorba szánjuk, a vázlaton egymástól szintén 2 m-re tervezzük. A harmadik csoportba soroljuk azokat a növényeket, melyekből háztartásunkban a legtöbb fogy, alacsony növésűek, és egy termelési időszakban akár három termés is betakarítható belőlük (pl. zöldhagyma, korai sárgarépa, hónapos retek, fejes saláta, korai karalábé, zeller). E sorokat a vázlaton „C” betűvel jelölhetjük és egymástól 1 méterre tervezzük. A vázlaton a sorokat az ACBCACBCA kombináció alapján jelöljük ki. A sorokat ábrázoló vonalakra ráírhatjuk a növények nevét abban a sorrendben, ahogyan azokat ott termeszteni fogjuk. A sorrend kialakításakor ügyelünk arra, hogy az egymást segítő növények a lehető legközelebb kerüljenek, értelemszerűen az egymást nem tűrő növények a lehető legtávolabb kerüljenek.
Gazdasági és természetvédelmi okokból is ajánlható a vegyes kultúrás termesztés az árutermelő kertészeknek és a nagyüzemi termelőknek egyaránt. Nekik azonban szélesebb sorközöket kell kialakítaniuk.
A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott szaktanára
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.