Matek és magyar mellett már lelki felkészítőt is hirdetnek – ez normális?

szorongó fiatal

Káros a társadalomra, az oktatásra, megviseli a gyerekeket, sőt még a szülőket is – mondja a holnap esedékes középiskolai felvételiről az Eduline által megkérdezett oktatáskutató.  

73 ezer diák – összesen ennyien írják majd meg szombat délelőtt magyarból és matematikából a középiskolai felvételit. Többségük hónapok óta készül a vizsgára, amely kis túlzással „gyorsasági verseny”: a 10, 12, 14 éves gyerekek életükben először szembesülnek azzal, hogy iskolai ötösök ide vagy oda, kétszer 45 perc alatt húsz feladatot nagyon nehéz megoldani. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben egyre több szakember, oktatáskutató, pszichológus és tanár hívja fel a figyelmet arra, hogy a felvételi rendszer rossz. Úgy, ahogy van. 

 Az az elv, hogy egy adott pillanatban elvégzünk egy mérést, és annak az eredménye alapján hosszú távú döntés hozunk, nagyon sok szempontból vitatható. Alapvető mondás a mérnököknél, hogy egy mérés nem mérés. Ez a gyerekeknél is így van” – mondja Ercse Kriszta oktatáskutató, a Civil Közoktatási Platform szóvivője a szombati központi felvételiről.

„Rengeteg tényező befolyásolja, hogy ezen a vizsgán hogyan teljesítenek a gyerekek. Jól aludtak? Milyen a hangulatuk? Fizikailag jól vannak? Milyen élethelyzetben vannak? A járvány idején ez különösen fontos. Egy ilyen szúrópróbaszerű értékelés nem alkalmas arra, hogy bárki megmondja – bár maga a kérdésfelvetés is nonszensz –, hogy egy gyereknek milyen képességei vannak. A rendszer mégis így működik” – magyarázza. 

Ercse Kriszta szerint nem csak „mérési” probléma van a felvételivel. A magyar oktatást a szelekciós mechanizmusok uralják, erre épült az egész iskolarendszer, a „jókat” bizonyos pontokon (a negyedik, a hatodik vagy a nyolcadik osztály végén) ki kell válogatni, hogy ők „jobb” iskolában tanulhassanak. „Miközben pedagógiai szempontból a jobb iskola fogalma értelmezhetetlen. A korszerű pedagógia képes arra, hogy mindig az adott gyerekre fókuszáljon, felmérje az előzetes tudását, azonosítsa a tanulási szükségleteit, és ennek megfelelően alakítsa ki a tanulási folyamatot. Ehhez nem kell szelektálni. A jó, korszerű pedagógiai működést kell ösztönözni” – magyarázza. 

Ercse Kriszta úgy véli, a középiskola-választáskor a nem középosztálybeli gyerekek zömét „egy alacsonyabb presztízsű iskolatípusba tolja a rendszer” – hisz addigra az alapfokú oktatásban elért eredményeik alapján esélyük sincs másra –, a szakképzésben tanulnak tovább. Az „elitiskolák” pedig – teszi hozzá – a „jobb gyerekek” közül is válogatni kezdenek „egy sor olyan procedúrán keresztül, ami tehát mérési szempontból sem helyes, ráadásul pszichológiai, lélektani szempontból is káros” – magyarázza az oktatáskutató, aki szerint évről évre több tízezer gyereket lökünk bele ebbe a „végtelenül rossz gépezetbe”. 

A teljes cikk itt olvasható.  

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!