Koronamalőr Sopronban – hiányos a tájékoztatás (GALÉRIA)

A Rotary Club Sopron Pannónia hozta Sopronba Elekes Gyula székelyudvarhelyi tűzzománc művész korona-installációját, ami bejárta már a fél országot, a leghűségésenb városba például Pannonhalmáról került. A szent ereklye felnagyított mása a jobb megismerést szolgálja. Az eredetihez hű részletek vehetők szemügyre rajta, belsejében a tudnivalókat olvashatják, a külső paláston a korona történetének évszámait és legfontosabb szereplőit. Csakhogy a 17. század erősen hiányos: nincsenek rajta az 1622-es, az 1625-ös és az 1681-es koronázások sem – vagyis a világraszóló soproni események. Erről persze legkevésbé tehet a  Rotary Club Sopron Pannónia, aminek soros elnöke a Facebookon is kénytelen magyarázkodni:

„Többen jeleztétek, szóvá tettétek, hogy a Szent Korona installáción az 1618. július 1. és az 1712. május 22. közötti időszak hiányzik és többek között, pont a Sopronban történt koronázások dátuma nincs feltüntetve. Többen meg is kérdezték tőlünk, hogy ezt nem szeretnénk-e korrigálni? Ezen mi, a Rotary Sopron-Pannónia tagjai, akik a városunkba hoztuk ezt az installációt, nem tudunk változtatni, mert ez egy művészi alkotás”.

Megkérdezték viszont az alkotót, aki a következőt válaszolta: 

„...Én nem vagyok történész, én egy művész ember vagyok. Mielőtt ezt az installációt megalkottam volna, több neves történésszel is konzultáltam, egyeztettem és közösen állítottuk össze a történelmi eseményeket, nevekkel, évszámokkal. Az ok, amiért a fent említett időszak nem került fel a palástra az a következő: 

A Szent Korona állami jelképi funkciójára épül a Szent Korona-tan, a magyar államjog fejlődésének egyik kiindulópontja. A tan szerint az ország alaptörvényének és jogrendszerének végső forrása a Szent Korona, és mint jogi személy a Magyar Államnak felel meg. 

Ebben az időszakban a Habsburgok a magyar alkotmány mellőzése mellett a dinasztia érdekei és tetszése szerint jártak el. Az abszolutizmus beköszöntével a rendiség formális királyválasztási joga megszűnt, a koronázásokon a hatalom átruházásához történő hozzájárulást a király előtti hódolás és hűségeskü letétele váltotta fel. Mindez tartott egészen 1712-ig” - szól a magyarázat. 

Vagyis nem véletlenül maradtak ki az évszámok és események, hanem megfontolt szándékkal. Hogy ez megnyugtatja-e a soproni kérdezőket, még nem tudni. Korábban kifejezett szándék volt a hivatalos városi programszervezők részéről is, hogy a soproni  koronázásokra rendezvényeket, turisztikai attrakciókat rendezzenek és a helytörténeti anyagokban is mindig  hangsúlyt kaptak a soproni koronázások.

Valaki ezt most másként gondolta. De nézzük a tényeket! 

1622-ben Gonzaga Eleonóra Anna királynét, 1681-ben Pfalz-Neuburgi Eleonóra Magdolna Terézia királynét koronázták meg Sopronban, 1625-ben pedig III. Ferdinándot. A december 8-iki koronázást azért tartották Sopronban, mert Pozsonyban pestisjárvány dúlt. Ferdinánd valóban osztrák seregével érkezett a város előtti mezőre, a Szent Mihály kapuig osztrák gyalogság kísérte, de ott várta a soproni polgárság és a magyar katonaság állta a sorfalat. A szertartást  a ferenciek templomában (ma Bencés- vagy Kecske-templom) tartották. Ráadásul nemcsak királyt, hanem nádort is választottak akkor: az év tavaszán elhunyt Thurzó Szaniszló helyére Esterházy Miklóst. Egy bizottság hozta Pozsonyból a koronázási jelvényeket, amik több mint két hetet töltöttek Sopronban.

Az installáció, amiről azt mondják, hogy országszerte a tájékoztatást szolgálja, március 5-ig áll a Várkerületen. Legalábbis az eredeti tervek szerint.