Beszolgáltattat az állam a külföldi élelmiszerláncokkal? És kifli lesz?

 A hírportál szerint: az élelmiszerpazarlás megakadályozása lehet az ürügy a szinte teljesíthetetlen beszolgáltatási szabály rájuk erőltetésére, e szerint a láncoknak fel kellene ajánlani a minőségmegőrzési lejárathoz közeli élelmiszereit az államnak. Plusz még egy teher: a nagy láncok kiskereskedelmi adóját is megemelnék. 

A kereskedelmi szakma berkeiben látott napvilágot nemrég egy munkaanyag, benne a törvénymódosítás tervezetével, amely szerint nehéz helyzetbe kerülnek a napi fogyasztási cikkek eladásából 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő kiskereskedelmi láncok. Vagyis az Aldi, az Auchan, a Lidl, a Penny Market, a Spar és a Tesco. A cikk szerint vélhetően alkotmányellenes lenne a tervezett törvény, amely a nagy láncoktól ingyen vonná el az áru egy részét, ha azoknak már közeleg a minőségmegőrzési határnapjuk. Erre a célra alapítanának egy Élelmiszermentő Központot (ÉMK) – amit majd a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőriz – s minden élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam előtt 48 órával kel felajánlani.   

Ez rögtön felvet egy másik alapőkérdést: lehet-e majd egyáltalán pékárut kapni ezeknél a láncoknál, hiszen minőségük - nem fogyaszthatóságuk - 24 órán át garantált. 

A hírportál kereste az Agrárminisztériumot, amint választ kapnak, frissítik a hírt. A cikk megjegyzi, hogy az anyag látszólag egy jó célt szolgál, nagy a pazarlás. Minden fejlett országbeli háztartás kidob évente 60-80 kilogramm élelmiszert, s a láncoknál is keletkezik 50 ezer tonna élelmiszeripari hulladék. De ez valóban hulladék, mivel e kifolyt kóla és a megromlott tej tartozik ide. Ugyanakkor élelmiszerpazarlás nemcsak a külföldi cégeknél történik, mégis csak azoklat kötelezné az anyag szerint.  A cégek eddig sem dobtak ki tömegesen az élelmiszert, hasznosították, elsősorban a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével, Vöröskereszttel, a Máltai Szeretetszolgálattal, önkormányzatokkal és állatmenhelyekkel összefogva.