Gyomláljunk környezetbarát módon

Az emelkedo homérséklet, a nedves, párás idojárás kedvez a gyomoknak. Gyomnak tekintünk minden olyan növényt, amely ott no, ahol mi nem szeretnénk, ezzel akadályozva a számunkra fontos növények fejlodését, csökkentve a termés mennyiségét vagy minoségét. Elofordulhat, hogy az egyébként hasznos növény gyommá válik. agy a rozs vagy a napraforgó a búza között, a nyírfa a tölgyesben vagy a elozo évben termesztett torma.

A gyomirtás

A kiskerti gyomirtásnak korunkban különösen nagy a jelentosége, ha az allergia népbetegséggé válására gondolunk. Foleg városi környezetben figyeljünk arra, hogy ne hagyjuk magunk körül növekedésnek indulni a parlagfüvet. Ha mi nem is vagyunk érzékenyek rá, sok embertársunk életét megkönnyíthetjük a rendszeres irtásával.

A gyomirtásnak számtalan módja van. Legosibb és legkörnyezetbarátabb a kapálás vagy a sarabolás. Bár egyben ez a leginkább munkaigényes, kisméretu kertekben mindenképp ezt részesítsük elonyben. A gyomokat legkönnyebben fejlodésük kezdetén távolíthatjuk el, ezért a gyomlálásnál ügyeljünk a rendszerességre. Azokat a gyomnövényeket, melyek eroteljes föld alatti gyökereket, gyöktörzseket fejlesztenek és ezekbol a föld felszín közelében történo vágás után is képesek kihajtani, a gyöktörzsükkel együtt kell eltávolítani (pl. pitypang). A gyomok növekedését megakadályozhatjuk, ha azokat a területeket, ahol a megjelenésükre számítunk, mulccsal (fenyokéreg, fukaszálék, fólia stb.) takarjuk.

Gyomirtás csalánnal

Ez a sokszor igen kellemetlen növény hasznunkra lehet a kártevok és a gombák elleni védekezésben. Amellett, hogy friss hajtásait étkezésre is felhasználhatjuk, vagy rostjaiból fonalat fonhatunk, és reumás térdünket is kezelhetjük vele, növényvédoszernek sem utolsó. Ha a csalánlevet a növényekre permetezzük, akkor azok borszövete megvastagodik, a gombabetegségek nehezebben telepednek meg rajtuk, és a kártevok is nehezebben tudják átszúrni a levelet. Azaz a csalánlé elsosorban megelozésre szolgál, mivel a növényeknek ido kell borszövetük megvastagodásához. A kártevok és kórokozók ellen közvetlenül nem túl hatásos. Erosen fertozött növények esetében eloször használjunk kémiai növényvédoszereket. Kiegészítésül, hatásfokozó szerként azonban a csalánlé minden esetben alkalmazható.

Irtsuk a parlagfüvet

A legjobb, ha a parlagfu irtását mechanikai eszközökkel végezzük, azaz kapával vagy kaszával, hiszen ez kíméli leginkább a környezetet és persze a költségeinket is. A fiatal kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után, minél elobb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani, ugyanis a növények nem tudnak újrahajtani. Idosebb, és kapálásra nem alkalmas területen a még el nem fásodott szárú növények ellen már kaszálni kell. Az alacsonyan elágazó elso oldalhajtások szinte a földön fekszenek, ezeket a kasza rendszerint nem tudja levágni. Kaszálás után mindig marad néhány oldalrügy, amibol újabb hajtások törnek ki. A rosszul elvégzett kaszálás nyomán nem egyszer elofordul, hogy egy fo szár helyett 3–4-et nevel a növény, bepótolva virágporban és termésben a lemaradást. Még az igen gondosan végzett kaszálás után is egészen bizonyosan szükség lesz újabb kaszálásokra vagy gyomirtó szer alkalmazására.

A csalánlé készítése

Gyujtsünk össze egy kiló csalánhajtást és tegyük egy 4–5 literes edénybe. A nyári napon az erjedés hamarosan beindul, amelyet igen eros, kellemetlen szag jelez. Tíz nap múlva az oldatot szurjük át és hígítsuk fel ötszörös mennyiségu vízzel. Ezt használjuk késobb a permetezésre.