Washington/Brüsszel/Kassa. George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok tízféle acéltermékre 8-30%-ra emelt vámot vet ki. A tarifaemelés március 20-ától lép életbe, és három évig tart. A Mexikóból és a Kanadából származó importra nem vonatkozik az emelt vám.
Washington a protekcionizmus útjára lépett
Washington/Brüsszel/Kassa. George W. Bush, az Egyesült Államok elnöke kedden bejelentette, hogy az Egyesült Államok tízféle acéltermékre 8-30%-ra emelt vámot vet ki. A tarifaemelés március 20-ától lép életbe, és három évig tart. A Mexikóból és a Kanadából származó importra nem vonatkozik az emelt vám. Az intézkedést 18 hónap múlva megvizsgálják. Az amerikai acélipar eredetileg 40%-os vámot követelt.
Az Európai Unió az amerikai bejelentés nyomán rögtön közölte, hogy panasszal fordul a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO). Az Európai Bizottság becslése szerint a döntés miatt az EU közvetlenül négymillió tonna acél exportjától esik el, a kereskedelemeltérítő hatások pedig mintegy 16 millió tonna exportterméket érintenek. Pascal Lamy, a bizottság külgazdasági kérdésekért felelős tagja szerint a világkereskedelem egész rendszerét súlyosan érinti, hogy Washington a protekcionizmus útjára lépett. Brüsszelben értésre adták, hogy mivel az európai acélipar az olcsó import növekedése miatt továbbra is sebezhető, a tizenötök átmeneti védőintézkedésekre kényszerülhetnek. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ezek nem az uniós behozatal jelenlegi szintjének a csökkentését céloznák, hanem az amerikai intézkedések által kiváltott jelentős kereskedelemeltérítő hatások enyhítésére irányulnának. Brüsszelben emlékeztetnek, hogy az Egyesült Államok már eddig is számos intézkedést tett acélipara védelmére. Tavaly több mint 23%-kal csökkent az amerikai acélimport értéke, s jóval elmaradt az 1995-96-os szintektől. Ezzel szemben az EU importja rekordértékeket ért el, és háromszorosan haladta meg a 90-es évek elejének szintjét. Az unió nem vitatja, hogy az amerikai acélipar jelentős része súlyos nehézségekkel küszködik. Álláspontja szerint azonban ebben nem az import hibás. A fő probléma az EU szakértői szerint az, hogy az úgynevezett „hagyományos költségek” – az elbocsátott vagy nyugdíjba vonuló alkalmazottak egészségbiztosításával és nyugdíjával kapcsolatban felmerülő kiadások – nyomasztó terhet jelentenek. Az unióval ellentétben ugyanis az Egyesült Államok nem használta ki a 90-es éveket arra, hogy befejezze az előző évtizedben kezdett szerkezetátalakítási folyamatot.
Paul O’Neill, az USA pénzügyminisztere tegnap azt mondta, hogy a vámemelésnek nem célja kereskedelmi előnyhöz juttatni az amerikai acélgyártókat, csupán esélyt adni nekik a szerkezetátalakításra. O’Neill kérte Amerika kereskedelmi partnereit, hogy gondolják meg még egyszer az ügyet. Az EU-n kívül az összes nagy acélgyártó ország kifejezte rosszallását, így Japán, Oroszország, Dél-Korea és Brazília is. Oroszország arra figyelmeztette Washingtont, hogy a vám-ügy „komoly hatással lehet a két ország kapcsolatának légkörére”.
A német gazdasági miniszter szerdán igazolhatatalannak nevezte az Egyesült Államok vámemelését. Werner Mueller közölte, hogy Németország támogatja az EU-t a WTO-kereset beadásában. „A német acélipar már végrehajtotta a szükséges szerkezetváltást, fájdalmas munkahelyvesztésekkel, de gazdasági védőintézkedések nélkül. A német kormány és a német acélipar aligha tanúsíthat megértést az iránt, hogy az amerikai acélipar belső bajait a német gazdaság rovására oldják meg” – így a német gazdasági miniszter hivatalos nyilatkozata. A vámtarifák emelése közvetve a kassai US Steel működésére is negatívan hat. Az acélgyártó ugyan alig exportál az USA-ba, azonban a fontos piacának számító Európai Unióban a korlátozások miatt nehezebben értékesítheti majd termékeit. A kassai nagyvállalat eleve sebezhető: az acéliparban mutatkozó recesszió miatt tavaly például az alkalmazottait kényszerszabadságra küldte.
Dél-koreai vélekedések szerint a vám a teljes amerikai acélimport 8%-át sújtja majd. Dél-Korea tavaly 2,1 millió tonna acélt szállított az Egyesült Államokba. A tervezett amerikai intézkedést komolyan megsínylené Japán is, mivel recesszió sújtotta gazdaságában csökken a termék iránti kereslet. Japán tavalyi amerikai acélexportja 2,2 millió tonna volt. Supachai Panitchpakdi, a WTO leendő első embere azt mondta, hogy az acélgyártóknak először maguk között kell megpróbálniuk elsimítani a nézeteltéréseiket, és csak akkor célszerű a WTO-hoz fordulniuk, ha ez nem sikerül. Az amerikai intézkedések hírére az európai acélipari részvények már kedden gyengülni kezdtek, s ez a folyamat tegnap sem állt le. (m, ú, só)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.