Vészesen eladósodtak a szlovákiai családok

Szlovákia még pár évvel ezelőtt is arról volt híres, hogy a lakosság csak végső esetben igényelt hitelt, amit az elemzők a magasabb kamatokkal és a lakosság konzervatív pénzügyi magatartásával magyaráztak. Időközben azonban látványosan csökkentek a hitelkamatok, miközben jóval több embernek van munkája, és a bérek is lassú emelkedésbe kezdtek, ami egyre több családnak tette lehetővé, hogy hitelt igényeljen. Hat évvel ezelőtt például a jelzáloghitelek éves kamata 5,2 százalék körül mozgott, ami azt jelentette, hogy egy 30 éves futamidejű, 100 ezer eurós hitel havi törlesztése 549 eurójába került a családoknak. Mára azonban az éves kamat 1,2 százalékra esett vissza. A havi törlesztés az említett hitel esetében 331 euróra csökkent, az adott háztartás így havi 218 eurót takaríthat meg.

Az alacsony kamatoknak csak kevesen tudtak ellenállni, a hitelfelvétel szempontjából így átestünk a ló túlsó oldalára. A lakossági hitelek bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya a közép- és kelet-európai régió országai közül Szlovákiában a legnagyobb, mára ugyanis elérte a 40 százalékot – figyelmeztet legutóbbi jelentésében a jegybank, amely szerint a lakosság csak az elmúlt egy évben 3,54 milliárd eurónyi hitelt vett fel. Az éves növekedés szempontjából az eurózóna összes országát megelőzzük. 2016 októberében a lakosság 28,73 milliárd euróval tartozott a pénzintézeteknek, ami tavaly októberre 32,27 milliárd euróra nőtt. „A szlovákiai családok mára jóval több adósságot halmoztak fel, mint a sokkal többet kereső olaszok. Olaszországban az átlagbér 2590, míg Szlovákiában csupán 948 euró” – nyilatkozta Zdenko Štefanides, az Általános Hitelbank (VÚB) elemzője. Az eladósodás ütemében lekörözzük azonban az összes környező országot is, miközben a béremelkedés ezt egyáltalán nem indokolja. Míg például a tavalyi első félévben Magyarországon 12,5, Csehországban pedig 6,5 százalékkal nőttek a bérek az egy évvel korábbiakhoz képest, Szlovákiában csak 4,1 százalékos növekedést mértek.

Szlovákia számára az igazi nagy gondot az jelentheti, ha az Európai Központi Bank újra elkezdi növelni az alapkamatot. „Erre már jövőre sor kerülhet” – figyelmeztet Štefanides. Mivel a hitelkamatokat csak pár évre kötik le, a háztartásoknak jelentős pluszkiadást jelenthet a kamatemelés, amire a többség nincs felkészülve. „Ha a kamatok emelésével párhuzamosan romlana a gazdasági helyzet, az rengeteg háztartást sodorna a csőd szélére” – figyelmeztet a jegybank, arra is emlékeztetve, hogy a lakosság eladósodottsága jelenleg kétszer akkora, mint a 2008-ban kirobbant gazdasági válság előtt. A fogyasztási hiteleket a családok 4 százaléka ugyanakkor már ma sem képes időben törleszteni, míg a jelzáloghitelek esetében a bedőlt kölcsönök aránya 1 százalék körül mozog.

A helyzet javítása érdekében a jegybank időközben több megszorító intézkedést is hozott. A tegnap életbe lépett új szabályok szerint a fogyasztási hiteleket felvevők például a havi törlesztőrészletekre bevételeik legfeljebb harmadát fordíthatják. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy kétgyermekes, havi 700 eurós bevétellel rendelkező hiteligénylő havi törlesztőrészlete például nem haladhatja meg a 271 eurót.

A jelzáloghitelek esetében már múlt tavasszal bevezettek bizonyos szigorításokat. Eszerint a törlesztést követően a hiteligénylő bevételeinek legalább a 10 százaléka meg kell, hogy maradjon a számláján. Tegnaptól ez az arány 15 százalékra nőtt, idén nyártól pedig minimum 20 százalékos tartaléknak kell maradnia. A bankoknak ezzel párhuzamosan azt is figyelembe kell venniük a hitlenyújtásnál, hogy az igénylő a felvett összeget egy esetleges kamatemelés esetén is képes lesz-e fizetni. (mi, SITA)