Veszélyes európai pénznyomda

Mario Draghi, az EKB elnöke szerint a 2016 szeptemberéig tartó, havi 60 milliárd eurós – összességében 1100 milliárd eurós – kötvényvásárlási program keretében az EKB 2–30 év lejáratú befektetési minősítésű államkötvényeket, továbbá az EU intézményei és magánvállalatok által kibocsátott papírokat vásárol. Mindezt olyan pénzből teszi, ami eredetileg nincs a pénzügyi rendszerben, hanem erre a célra teremti a központi bank. Felmerül a kérdés: kihez kerül a pénz? Tulajdonképpen ez bárki lehet, aki állampapírokkal rendelkezik. Mindegy, hogy bank vagy befektetési alap. A program akkor érné el célját, ha az így likviditáshoz jutó bankok hitelezni kezdenének a vállalatoknak, amelyek ennek köszönhetően bővíteni tudnák a gyártásukat, beindítva a gazdasági növekedést. A gyakorlat azonban inkább azt mutatja, hogy az újabb befektetésre váró tőke az eladott állampapírok helyett a részvénypiacot veszi célba, és ott hajtja még följebb a már amúgy sem alacsony árakat. Ennek azonban a gazdaságra inkább csak lélektani hatása van: közvetlenül nem vált ki gazdasági aktivitást. Jens Weidmann, a német központi bank, a Bundesbank elnöke szerint ráadásul az olcsó pénz politikája megbosszulhatja magát, mert a túl olcsó hitelek egyes országokban késleltethetik a szükséges reformok végrehajtását.

Az eurózónás pénznyomda Szlovákiában sem aratott osztatlan sikert. A Híd és a KDH hétfőn közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az ügyben a parlament pénzügyi bizottságának az összehívását javasolják. A rendkívüli bizottsági ülésen Jozef Makúch jegybankelnököt kérdeznék arról, milyen hatása lesz az eszközvásárlási programnak Szlovákiára. „A program növeli a kockázatát egy újabb válság kirobbanásának, miközben Szlovákia, mint kis ország, képtelen lesz védekezni ennek a negatív hatásai ellen” – nyilatkozta Miloš Moravčík, a KDH alelnöke. Szerinte a pénznyomda egy újabb ingatlanlufival fenyeget, hiszen az olcsó hitelek miatt megugorhat az ingatlanok iránti kereslet, ami az árak gyors növekedéséhez vezethet. Az olcsó hitelek azonban a vállalati szektorban is növelhetik a kockázatos beruházások számát, arról nem is beszélve, hogy az olcsó pénznek köszönhetően a politikusok több országban is elhalaszthatják a gazdaság valódi felpörgetéséhez elengedhetetlen reformok bevezetését. „Ha a későbbiekben megugornak a kamatok, sokan képtelenek lesznek fizetni a törlesztőrészleteket, így akár újabb tömeges hitelbedőlések is várhatók” – vallja Moravčík.

Ivan Švejna, a Híd alelnöke szerint Makúchnak a pénzügyi bizottság ülésén a görögországi helyzetről is be kellene számolnia. „Az új görög kormány elutasítja a korábban vállalt kötelezettségek teljesítését, miközben a szlovák adófizetők is kezességet vállaltak a görög hiteltérítésért” – nyilatkozta Švejna. A Híd alelnöke azonban szkeptikus a bizottsági üléssel kapcsolatban. Makúchot már egy korábbi ülésre is meghívták, a jegybank elnöke azonban ezt visszautasította. (mi, SITA)