Versengés a háztartások között

Annak dacára, hogy a fizetések terén még szakadéknyi a különbség az Európai Unió és a volt szocialista országok között, a háztartások felszereltsége kategóriájában e tény már nem mutatkozik meg annyira.

Az 1989-es fordulat óta Közép-Európa volt szocialista országaiban valóságos forradalom söpört végig az életvitel, a szokások és a háztartások felszereltsége területén. „A polgárok többsége gépkocsit vásárolt, ezzel párhuzamosan óriási a kereslet a mobiltelefonok, a mikrohullámú sütők, a Hi-Fi-tornyok iránt, továbbá olyan márkák honosodtak meg, mint a Palmolive, az Ariel, a Persil és a Dove” – vallja Milan Tuček, a Cseh Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének munkatársa, aki a megjelenés előtt álló, Európa az egyesülés küszöbén c. könyvében Európa nyugati és keleti felének viselkedési és szokáskultúráját veti egybe. A könyv, amelyből a cseh Mladá fronta Dnes idéz, felhívja a figyelmet a fizetések közti különbségekre és a szokások közötti azonosságokra. „A teljes munkaidőben dolgozó nyugat-európaiak bére átlagosan ötször magasabb, mint kelet-európai társaiké, azonban e különbség csak akkor ugrik ki igazán, ha euróban mérjük a fizetéseket. Ellenben ha a tényleges vásárlóerőt vesszük alapul, akkor a különbség némileg mérséklődik” – idézi a szociológust a cseh lap. Az éves, egy főre jutó bevétel például Nagy-Britanniában 28 240, Németország nyugati felében pedig 31 563 euró, míg Csehországban ez a mutató 3865, Szlovákiában pedig 2483 euró. A fizetésekben mutatkozó különbség természetesen az életszínvonal milyenségében is lecsapódik; Közép-Európában például a lakosság jóval nagyobb hányada elégedetlen anyagi színvonalával, mint Elbától nyugatra. Ebben persze az is tükröződik, hogy folyamatosan Nyugat-Európa nívójához hasonlítjuk magunkat. Mindezek dacára térségünk polgárai, ha nagy erőfeszítések árán is, de igyekeznek ledolgozni hátrányukat. Ez megmutatkozik a háztartások felszereltségének javulásában is, hiszen egyes kategóriákban szinte ugyanolyan jó mutatókkal rendelkezünk, mint a nálunk szerencsésebb nyugati polgártársaink. „Az azonos menynyiségi mutatók azonban nem jelentenek mindig azonos színvonalat, Közép-Európában a lakberendezési cikkek kevésbé korszerűek, mint az Unióban. Ez alól talán a háztartási elektronika némi kivételt jelent” – vélekedett Milan Tuček. Mivel szűkösebbek az anyagi lehetőségeink, ezért megfontoltabban vásárlunk. A megkérdezett nyugati polgárok 60 százaléka vallja, hogy sokszor felesleges dolgokat is megvesz, térségünkben ez a mutató mindössze 30 százalék. Legalább három területen azonban még számottevő a nyugati és a keleti háztartások közötti különbség: ez pedig a személygépkocsi, a mosogatógép és a számítógép. Bár a gépkocsi-ellátottság Csehországban, Szlovéniában és Magyarországon kis híján a nyugati szinttel is egybevethető, ám máris változik a kép, ha azt vizsgáljuk, hány háztartásban van két vagy több autó és milyen márkájú, évjáratú közlekedési eszközökről van szó. Míg Csehországban (Szlovákiában is) a régebbi Škoda autó, Magyarországon pedig a Lada és a Trabant dominál, addig Franciaországban a Renault, Németországban a Volkswagen az uralkodó. Az említett két nyugat-európai országban a háztartások 30,2, illetve 17,8 százaléka rendelkezik két gépkocsival, Csehországban viszont csupán a háztartások 0,8, Magyarországon pedig 4,9 százaléka tart fenn két gépjárművet. Ami a számítógépet illeti, térségünkben még nem tartjuk nélkülözhetetlen eszköznek, a mosogatógépek pedig alig helyezhetők el a panellakások szűkös konyháiban – ráadásul mindkét fogyasztási cikknek borsos az ára. A cseh szerző végkövetkeztetése: minden nehézség dacára egyre inkább érezhető az Európa két térfele közötti kiegyenlítődés. Reméljük, egyszer a fizetések terén is hasonló folyamat indul be... (shz)