Változnak a szlovákiai alkoholfogyasztási szokások

Változnak a szlovákiai alkoholfogyasztási szokások. A hazai lakosság lassan kezdi megkedvelni a bort (az egy főre eső vásárolt bormennyiség 15,7 litert tesz ki), ám e termék még így is az alkoholvásárlásnak mindössze a harmadára rúg. A maradékot e felmérés szerint a tömény szesz teszi ki, mivel a sört a Metrós kimutatás nem sorolja az alkohol kategóriába.

Szlovákiai helyzetkép

Tehát a lassú elmozdulás a „szelídebb” alkoholfogyasztás irányába immár nálunk is megkezdődött, bár a 2007-ben elért csaknem 25 százalékos arány (2005-ben ez még csak 24,5% volt) még mindig túlontúl alacsony az égetett szeszhez viszonyítva. Ugyanakkor talán megelégedéssel és derűlátással tölti el a hazai borászokat, pincészeteket az a tény, hogy a szlovákiai fogyasztók – néhány éves kísérletezés és keresgélés után – kezdenek visszatérni a hazai vagy térségbeli fajtákhoz.

A kizárólag vállalkozókat, vendéglőket és viszonteladókat kiszolgáló nagykereskedés felmérése szerint a hazai fehér borok kategóriában jelenleg a legkedveltebb és legkeresettebb a rajnai- és olaszrizling, valamint a zöld veltelini. Növekszik az érdeklődés a tramini és az irsai iránt, kedveltek a fiatal borok, s egyre többen keresik és válasszák a minőségi borokat és borkülönlegességeket (például a válogatott vagy mazsolaszőlőből készült italokat, továbbá a jégbort, vagy szalmán szikkasztott szőlőből készült bort). Érdekesség, hogy 2007-ben megduplázódott a rózsaszín borok eladása.

A hazai vörösborok közül a szlovákiai fogyasztóknak továbbra is a kékfrankos, a szentlőrinci, a Cabernet Sauvignon ízlik a legjobban.

Az importborok közül a lakosság továbbra is az olasz és a francia borokat kedveli. Növekszik a bolgár és a magyar, főleg félédes fajták iránti kereslet is, miközben a spanyol és az ausztrál borok fogyasztása stagnál, a chilei, amerikai, és dél-afrikai boroké pedig jelentősen visszaesett. Az okokat a szakértők a gyengébb minőségű borok behozatalával magyarázzak. Ellenkező trend mutatkozik a moldvai borok esetében. A fokozott érdeklődés a széles választéknak és kiegyensúlyozott minőségnek köszönhető. Keresettek még a hazai fogyasztók körében a méregdrága, ám tényleg csúcsminőségű újzélandi borok is.

A hazai borok eladási arányát tekintve 2007-ben a legnagyobb változás a vörösboroknál történt: a növekmény 2006-hoz viszonyítva csaknem 5 százalékos volt, míg a hazai fehérboroknál ez az arány alig változott – súrolta a 33,3 százalék határát. A külföldi borok esetében a vörös- és a fehér fajtáknál egyaránt visszaesés történt.

Érdekesen alakul a pezsgők eladása is. Enyhén visszaesett a hazai habzó és pezsgős italok eladásának az aránya, bár e termékek iránti kereslet a hazai borpiacon stabilan 16–17 százalék körül van. Növekedés állt be viszont a behozott pezsgők és az eredeti champagne-i pezsgők iránt. Az utóbbit a szakértők azzal magyarázzák, hogy immár a szlovákiai fogyasztók is szeretnének tündökölni vendégeik, barátaik előtt valamilyen borkülönlegességgel.

A Metrós felmérés reprezentatívnak tekinthető, hiszen a nagykereskedés lakossági vásárlókat nem, illetve csak elenyésző mennyiségben szolgál ki. Ügyfélkörét főleg a horeca szektor és viszonteladók teszik ki. Tavaly több mint 17,4 milliárd koronás összforgalmat ért el, míg 2005-ben ez „csak” 16,2 milliárd korona volt.

Magyarországon a minőség felé tendálnak

Bár a magyar borászat régi fénye mára kissé megkopott, egyre nagyobb a kereslet a magyar élelmiszer- kiskereskedelem bolttípusaiban erre a termékre – állapítja meg a Mai Piac kereskedelmi szaklap a GfK Hungaria Piackutató Intézet felmérése alapján. A háztartások privát fogyasztását monitorozó felmérés szerint csak a száraz borokból fogyott tavaly minimálisan kevesebb, ámde itt a drágább, jobb minőséget részesítették a fogyasztók előnybe.

Az étkezési szokásokat vizsgáló felmérés szerint a magyar fogyasztók ötöde legalább hetente egyszer, de néha többször is fogyaszt bort. Míg 2005-ben a lakosság 41 százaléka, addig 2007-ben már csak 38 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem fogyaszt bor. A 2004-ben mért 4 százalékos, majd a 2005. évi 5 százalékos fogyasztásbővülést követően 2006-ban már 13 százalékkal növekedett az otthoni fogyasztásra megvásárolt bormennyiség. Tavaly az alkoholos italok közül sörből 5 százalékkal, égetett szeszes italokból 14 százalékkal, borból 13 százalékkal fogyott több, mint az azt megelőző évben. E mennyiségi növekedés 16 százalékos értékbeli forgalombővüléssel párosult, ami mögött a literenkénti átlagosan 3 százalékkal dráguló árak állnak.

A magyar borpiac fokozatos átrendeződését mutatja, hogy miközben a minőségi borok ára 10 százalékkal emelkedett, addig a mennyiségi piacnak még mindig valamivel több, mint 40 százalékát adó asztali borok ára 6 százalékkal csökkent. Mindazonáltal 2006-ban az azt megelőző évhez képest kevesebb háztartás válogatott az asztali borkínálatból, míg a minőségi bort vásárlók száma nőtt.

A természetes cukortartalom alapján megkülönböztetett bortípusok közül egyedül a száraz borokból megvásárolt mennyiség csökkent minimális mértékben. E jelenség mögött okként meghúzódhat az a tény, hogy ebből a bortípusból a magyar háztartások az egyre jobb minőségű, ámde egyre drágább fajták közül válogattak. Az átlagárakkal kapcsolatban elmondható: 2006-ban éves szinten 14 százalékkal kellett többen fizetni a kasszánál egy liter száraz borért, mint az azt megelőző évben. A magyar fogyasztók továbbra is a félédes fajtákat részesítik előnyben, ám az elfogyasztott mennyiséget illetően egyre előkelőbb helyet foglalnak el az édes borok is. Félszáraz borokból tavaly 12 százalékkal fogyott több, mint egy évvel korábban.

A bor beszerzésének lehetséges helyszínei közül Magyarországon továbbra is a diszkontok és a hipermarketek vezetnek a megvásárolt mennyiséget tekintve. Új fejlemény ugyanakkor, hogy 2006-ban jelentősen – mintegy 50 százalékkal növekedett – a szupermarketekben beszerzett bormennyiség. E komoly emelkedést elsősorban a minőségi borok eladásában bekövetkezett növekedés generálta. Ezzel szemben negatív változást tapasztaltak a kutatók a közvetlenül a kistermelőktől vásárolt borok piacán, ahol ötödével esett vissza az eladás – összegzi a Mai Piac.

A legnépszerűbb ital a világon a sör

Főként otthon, baráti körben és étkezésekkor fogynak az alkoholtartamú italok világszerte. A Gfk kutatásából, amelyet több mint 30 országban mintegy 30 ezer ember megkérdezésével készítettek, az derül ki, hogy az ünneplésnek globálisan elmaradhatatlan része az alkoholfogyasztás, s világszerte a sör a legnépszerűbb ital.

Az adatok szerint alkoholt a fogyasztók elsődlegesen ünneplés alkalmával isznak, másrészt azért, mert élvezik az ízét. Fontos, hogy sokak számára az alkoholfogyasztás egyfajta társas tevékenyég, közös program a barátokkal. Magyarországon a válaszadók 39 százaléka, Csehországban 49 százalék nyilatkozott úgy, hogy „folyékony kenyeret” fogyaszt a leggyakrabban.

A sör mellett a vörös- és a fehérbor a két másik komoly népszerűségnek örvendő italféleség. Az összes megkérdezett 17 százaléka a vörös, míg 12 százaléka a fehér fajtát kedveli. Nyugat-Európában ennél lényegesen magasabbak a saját bevallásuk szerint legalább havi rendszerességgel bort fogyasztók aránya: vörösbort 38 százalék, fehérbort pedig 28 százalék tölt rendszeresen poharába. (ú)

A leginkább kedvelt borfajták

Zöld veltelini – Cukor- és savtartalma közepes. Bora kellemes illatú és zamatú, élénk savtartalmának köszönhetően üde bor. Halakhoz ideális, ám akkor sem hibáz a bort kóstoltató, ha a bort valamilyen főzelékhez kínálják.

Olaszrizling – Nehéz, zsíros, fűszeres ételekhez ajánlják.

Irsai Olivér – magyar nemesítésű fajta. Illatában muskotály fedezhető fel, talán egy kicsit a Tramini illatát is idézi. Ha reduktív technológiával készül a bort, egy egészen világos színű, illatában nagyon tartalmas, izében könnyed, harmonikus bort kapunk.

Rajnai Rizling – a fajta a Rajna vidékéről terjedt el az egész világban. Csodálatosan szép, gyümölcsös illata azonnal behízelgi magát a fogyasztó szívébe. Vidám savai olyan harmóniát adnak a bornak, ami a fogyasztók körében ellenállhatatlanná teszi.

Kékfrankos – Színe rubinvörös, tüzes fényű, illata jellegzetes, finom. Barna húsokhoz, vadhúsokhoz illik a legjobban.