Válsághangulat a világ tőzsdéin

Aki nagy nyereségre vágyik, az a kínai tőzsdén fekteti be a pénzétČTK/AP-felvételA részvényárak visszaesése az Egyesült Államokból indult. A júniusi adatok szerint az előző évek házépítési fellendülésének végképp leáldozott. Elvileg az építkezési láz lecsengése pozitív folyamat, hisz az elmúlt években a túlfűtött ingatlanpiacot, ahol folyton emelkedtek az árak, mindenki az amerikai gazdaság legnagyobb kockázati tényezőjének tartotta. Jelenleg azonban már attól félnek az elemzők, hogy a lakáspiac bukdácsolása átgyűrűzhet más szektorokba is, visszavetheti az építőipari termelést, és főleg a csökkenő kereslet és lakásárak miatt az egyre több jelzálogkölcsönét fizetni nem tudó ügyfél komolyan megingathatja a hitelintézetek stabilitását. Az amerikai tőzsdeindexek már két hete lejtmenetben vannak, múlt pénteken a mérvadó S&P 500 index 2002 szeptembere óta a legnagyobb esést szenvedte el egy hét alatt. Az Európában forgalma alapján legnagyobb londoni tőzsde indexe, a FTSE szintén legrosszabb hetét élte az elmúlt négy évet tekintve, és 5,6 százalékos esésével a részvényáraknak a teljes idei évre eső növekedését letörölte.

Az európai és amerikai fekete csütörtökök és péntekek után a tokiói értéktőzsde kezdte jelentős eséssel a hétfői kerekedést, négyhónapnyi minimumra húzva le a Nikkei indexet. A piaci szereplők főleg arra reagáltak idegesen, hogy a Sinzo Abe miniszterelnök vezette kormánypárt csúnyán leszerepelt a japán parlament felsőházába tartott vasárnapi választásokon. Ezzel megakadhat, vagy legalábbis lelassulhat a kormány által támogatott reform-program további végrehajtása. A lassuló amerikai gazdaság számos más ázsiai tőzsdén is bizonytalanságot okozott, hisz az Egyesül Államok nagyon fontos exportpiacnak számít a térség vállalatai számára.

Az igazi aggodalmat azonban Kína szolgáltatja. A többi tőzsdével ellentétben azért, mert nem tört meg a növekedés. Az ázsiai óriás idáig szinte megállíthatatlannak tűnő gazdasági száguldása a tőzsde szédítő szárnyalásában is testet öltött. A sanghaji tőzsde indexe tegnap is 2,2 százalékos emelkedéssel zárt, a növekedés azonban főképp hosszabb távon megdöbbentő. 2002 óta az index megháromszorozódott, csak ebben az évben több mint 60%-kal ugrottak meg átlagosan a részvényárak. A kínai központi bank egyre jelentősebb beavatkozással igyekszik útját állni a túlfűtöttség jegyeit mutató gazdaság egyes folyamatainak. Mindenekelőtt az egyre nagyobb hitelkihelyezésnek és beruházási kedvnek. Ezeknek a lépéseknek idáig kevés látható hatásuk volt, a kínai gazdaság továbbra is 11% körüli éves tempóban növekszik, a külkereskedelem hasonlóan látványosan bővül, annak ellenére, hogy a jüan lassan, de biztosan erősödik a dollárhoz képest. Az infláció sem csúszott ki az ellenőrzés alól és a magas bérnövekedés sem fenyeget az árak elszabadulásával, mivel a termelékenység még magasabb emelkedésével párosul. A részvényárfolyamok túlzottnak vélt növekedése azonban egyre több elemzőt nyugtalanít, soraikat már olyan nagyágyú is gyarapítja, mint Alan Greenspan, az amerikai központi bank egykori legendás vezetője. Greenspan nemrég kijelentette, hogy a kínai részvényárak nyilvánvalóan fenntarthatatlanok, és egy drámai áresés veszélyeire figyelmeztetett. Ennek komoly globális következményei lehetnének. Ráadásul a kínai gazdaság megingásával a világgazdaság – Amerika melletti – másik zászlóshajója is megrendülne, ami mindenhol éreztetné hatását. A globális növekedés lefékeződésén keresztül Szlovákia kiviteltől függő gazdasági növekedését is lefékezhetné.