Ukrajna a gazdasági csőd szélén

<p>Kijev/London. A nyugati országok egyelőre csak ígérik a pénzügyi segítséget, pénzt viszont még nem utaltak Ukrajnába, így egyre nagyobb a veszélye annak, hogy keleti szomszédunk államcsődöt jelent. Az elemzők szerint Ukrajnának már rövid távon 25–30 milliárd dollárra lenne szüksége, hosszabb távon, a következő hét évben azonban akár 50 milliárd dollárt jóval meghaladó külső pénzügyi támogatásra is szüksége lehet.</p>

ÖSSZEFOGLALÓ

Tegnap Kijevbe érkeztek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, akik mától kezdenek tárgyalásokat ukrán kormányzati illetékesekkel. Az ukrán pénzügyminisztérium múlt csütörtökön kérte fel az IMF-et egy legalább 15 milliárd dolláros hitelmegállapodás előkészítésére, Ukrajnának ugyanis már nincs sok ideje. A legtöbb becslés szerint már ezen a héten elfogyhat a deviza az ukrán államkasszából. Ha nem marad elég devizafedezet, és az ukrán kormány csak a hrivnya nyomtatásából fedezheti kiadásait, bármikor megindulhat a hiperinfláció.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai szerint Ukrajnának rövid távon 25–30 milliárd dollárra lenne szüksége, de hosszabb távon, a következő hét évben akár 50 milliárd dollárt jóval meghaladó külső pénzügyi támogatásra is szüksége lehet. Az ukrán CDS-felár – ami azt követi, hogy a befektetők mennyire tartják valószínűnek, hogy az ország csődbe megy – az egekbe ugrott. Az ugyanis továbbra sem biztos, hogy időben hozzájutnak a pénzhez – ahhoz, hogy az IMF átküldje a pénzt, meg kell győződniük arról, hogy a kormány meg is tartja a reformígéreteit.

Katasztrofális év

Ha Ukrajnának sikerül is elkerülnie a csődöt, rendkívül nehéz időszaknak néz elébe. A feltörekvő térségben lezajlott korábbi hasonló belpolitikai válságok tapasztalatai alapján jelentős a kockázata annak, hogy az ukrán gazdaság súlyos recesszióba süllyed az idén – közölték londoni pénzügyi elemzők. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint az ukrajnaihoz hasonló méretű belpolitikai felfordulásokat a hazai össztermék (GDP) 4–8 százalékpont közötti visszaesése követte az érintett felzárkózó térségi gazdaságokban. Ha ez a jelenlegi ukrajnai folyamatokra is érvényes, az ukrán gazdaság teljesítménye idén akár 5–9 százalékkal is zuhanhat. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy 2014 „meglehetősen katasztrofális” év lesz az ukrán gazdaság számára – jósolták a Capital Economics londoni elemzői.

Mennyire fontos Ukrajna?

Milyen hatással lehet az ukrán gazdasági válság az európai gazdaságra? Az ukrán gazdaság világgazdasági súlya kicsi, 0,2%-ot tesz ki a világ GDP-jéből. Ez alapján még az EU kis periféria országainál (Portugália, Görögország, Írország) is kisebb. Ráadásul a gazdaság kevésbé nyitott, még a német és lengyel külgazdasági kapcsolatok sem igazán erősek. Az ukrán–orosz krízis a fentiek alapján így nem az ukrán gazdaság világgazdasági pozíciója miatt érdekes, a külkereskedelmi csatorna a fertőzés szempontjából elhanyagolhatónak tűnik. Van azonban több más olyan csatorna, ami érdekes.

Veszélyben a bankok

Több külföldi bank is jelen van az ukrán piacon, természetesen az orosz kitettség a legnagyobb. (Az oroszok 30 milliárd dolláros kitettsége az ukrán GDP 13,5%-a.) Ezek a bankok is érdemleges veszteségeket szenvedhetnek el, ha egy árfolyamválságból induló bankválság alakul ki Ukrajnában. Az ukrán bankszektor mintegy 72%-a van ma ukrán tulajdonban (ebból 18% állami). Az osztrák Raiffeisen kitettsége Ukrajnában 4,5 milliárd euró körüli, a Sberbank mérlegfőösszege mintegy 2,9 milliárd euró, az UniCredit 2,3 milliárd eurós kitettsége mellett az OTP-é közel 2 milliárd euró, az orosz VTB Bank pedig 400 millió eurós kitettséggel rendelkezik. E bankokat egyrészt az átlagosan 40% fölé kúszó NPL-ráta (nem teljesítő hitelek aránya) miatti értékvesztés, még rövidebb időtávon a betétkivonás is érzékenyen érinti.

Orosz szál

Nem szabadna elhanyagolni azonban az „orosz szálat” sem. Az orosz gazdaság nemzetközi elszigetelődésének veszélye, a tőkekivonás miatt apadó devizaforrások, illetve a gyengülő rubel okozhat fejfájást a befektetőknek. Az ukránok ráadásul a feltörekvő piac tagjai, ezért a befektetői közösség sok szempontból egy egységként kezeli a kelet-közép-európai térséggel, vagy éppen Dél-Amerikával, illetve Délkelet-Ázsia néhány országával. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy péntekhez képest tegnap az orosz rubel után a forint esett a második legnagyobbat a dollárral szemben. Az euróval szembeni jegyzések tegnap kétéves mélypont körül jártak, amikor egy euróért több mint 313 forintot adtak. (MTI, TASR, MfD)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?