Több társasháznak lehet a jövőben saját kazánja

„Az Alkotmánybíróság október 12-én, vagyis holnap dönt arról, hogy a társasházak lakói a jövőben szabadon dönthetnek-e a saját kazánház kiépítéséről” – jelentette be Jozef Viskupič, az OĽaNO–NOVA parlamenti képviselője, aki szerint a Smer 2014-es jogszabály-módosítása miatt erre jelenleg nincs lehetőség. „A nagy távhőszolgáltatók az ellenzék szerint továbbra is megakadályozhatják a társasházak lakóközösségeit abban, hogy saját kazánt vásárolva leváljanak a központi fűtésről. Mindez nagyjából olyan, mintha a mobilszolgáltatók véleményét kérnék ki, ha valaki ott szeretné őket hagyni. Egy piacgazdaságban abszurd dolognak számít, ha egy céget arról kérdeznek, egyetért-e saját konkurenciájának a létrehozásával” – érvel Viskupič, aki a párttársaival, Eduard Hegerrel és Karol Galekkel már több ezzel kapcsolatos módosító javaslatot is benyújtott a parlamentbe. Ezeket a Smer képviselői azonban folyamatosan leszavazták.

Ezt követően – több mint egy évvel ezelőtt – fordultak az Alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja felül a jogszabályt. „A nagy kérdés, hogy a társasházakban lakók tulajdonjoga milyen mértékben van biztosítva. Az Alkotmánybíróságnak így arra kellene választ adnia, hogy a lakóknak jogukban áll-e függetlenedni a hőszolgáltatótól” – tette hozzá Viskupič. Galek arra is felhívta a figyelmet, hogy a Smer nem ingyen kedvezett a nagy hőszolgáltatóknak. „10 ezer euró, ennyiért módosítottak az ügyben illetékes parlamenti bizottság kormánypárti képviselői a véleményükön a jogszabály 2014-es megvitatása során” – vallja Galek, aki ezzel kapcsolatban csak annyit árult el, hogy az ügyben nyomoz a rendőrség. „A jogszabály alkotmányellenes” – állítja Miroslav Kadúc ügyvéd is, aki szerint a nagy hőszolgáltatók képesek megakadályozni, hogy a társasházak saját fűtésre álljanak át.

A hőszolgáltatásról szóló törvény vitatott módosítása azonban nem csupán jogi kérdés. „Ha a társasházakat megakadályozzuk abban, hogy olcsóbb fűtési módra térjenek át, azzal az egyébként is aggasztó méreteket öltő energiaszegénységet növeljük, a tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a saját kazán felszerelésével jelentős megtakarítást lehet elérni, és a befektetés pár éven belül megtérülhet” – mondta Viskupič. Energiaszegénynek azok a háztartások tekinthetők, amelyek nem képesek megfelelő szintre fűteni lakásukat, vagy az energiaköltség kiadása után a háztartás a hivatalos szegénységi küszöb alá kerül.

A nagy hőszolgáltatók ugyanakkor egész másként értékelik a jogszabályt. A szakmai szervezetük által korábban kiadott nyilatkozatban emlékeztetnek arra, hogy a 2014-ben életbe lépett módosítás nem ad vétójogot számukra a társasházi kazánházak létrehozásánál, a döntést ugyanis az építésügyi hivatal hozza meg. Ha pedig a község az összes körülmény mérlegelése után jóváhagyja a projektet, a hőszolgáltató viszont nem, az építésügyi hivatal köteles a gazdasági minisztériumhoz fordulni, és az hozza meg a végső döntést. (mi, TASR)