Több lábon kell állni

megtakarításokat hagyományosan a bankokra bízzuk. Az ügyfelek folyószámlákon, felmondási idő nélküli bankkönyveken vagy határidős bankkönyveken helyezik el pénzüket. Az utóbbi néhány hónapban azonban bárhogyan is csoportosítjuk pénzünket, 3–5 százalék feletti kamathoz nem tudunk jutni. Hozzá kell szoknunk, hogy a jelenlegi helyzet tartósnak ígérkezik, vagyis érdemes esetleg egyéb befektetési megoldásokhoz fordulni. Ez a folyamat viszont nagyon lassan zajlik, mindmáig a bankok jelentik az első számú befektetési lehetőséget.

A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint 2001 végén az ország pénzintézeteiben és lakás-takarékpénztáraiban 323,378 milliárd korona pihent. Ebből 27,562 milliárd korona jutott a felmondás nélküli betétekre. Egy évvel később, vagyis tavaly a kumulált összeg további 53 millió koronával emelkedve elérte a 323,431 milliárd koronát, ebből 47,689 milliárd esett a nem lekötött betétekre. A számokból kiderül, a 2002-től érezhető alacsony lakossági betétkamatok nem tették vonzóvá a klasszikus megtakarítási formákat, sőt összességében egy év leforgása alatt a határidős betéteken pihenő pénz volumene még mérséklődött is. Ennek dacára a bankbetétek szerepe továbbra is domináns, hiszen a 300 milliárd korona feletti bankbetétek messze lekörözik – a 2002-es adatok szerint – azt a 16 milliárd koronát, amit a befektetési alapokra bíztunk, továbbá a járulékos nyugdíjbiztosítókra bízott 8,8 milliárd koronát. Összességében megállapítható: a lakosság megtakarításainak mindmáig több mint 90 százalékát az idei éves inflációnál is kevesebb kamatot ajánló pénzintézetekre bízza, az egyéb, nálunk már szintén reálisan létező alternatívák, amelyek esetleg nagyobb hozammal kecsegtetnek, pedig mindmáig a háttérbe szorulnak. Igaz, a kicsi kamatok eredményeként már lassú elmozdulás történt, a vállalkozó kedvűbb megtakarítók kezdik otthagyni a betétkönyvek hagyományos világát. Tény, hogy Csehországban is hasonló a helyzet, a megtakarítani tudók itt is konzervatívak. Ha a csehországi lakossági megtakarításokat 100 koronának vesszük, akkor 75 korona pihen a bankokban, 11 korona a lakás-takarékpénztárakra jut, 7 korona a járulékos nyugdíjbiztosítókra és életbiztosítókra, végezetül 7 korona a befektetési alapokra.

Az Európai Unióban például a következőképpen oszlik meg a lakossági megtakarítások aránya: 22 százalék jut részvényekre és alapkezelőkre, 22 százalék esik kötvényekre, 20 százalék a bankbetétekre és folyószámlákra, a fennmaradó 36 százalék pedig az életbiztosításra, különböző nyugdíjalapokra jut. Remélhetőleg néhány éven belül mi is természetesnek tartjuk majd a több lábon állást, azaz nem a teljes megtakarításunkat helyezzük el egyetlen bankban, hanem pénzünket különböző betétkezelőknél helyezzük el, ezzel is csökkentve az esetleges kockázatot. (shz)