Tízezrek nem fizetik a számláikat

Az egyre nagyobb sebességre kapcsoló infláció miatt jelenleg a legnehezebb helyzetben azok vannak, akik korábban jelzáloghitelt vettek fel. Az Eurostat adatai szerint manapság a jelzáloghitelt felvevők harmadának okoz gondot a hitel törlesztő részleteinek és a közüzemi számláknak a fizetése. Szlovákia e tekintetben az egyik legproblémásabb országnak számít, amit a gazdasági elemzők azzal magyaráznak, hogy a jelzáloghitelhez nálunk lehet hozzájutni a legdrágábban, miközben a fizetéseinkhez képest rendkívül magasak az energia- és a lakásárak is. A helyzet az elkövetkező időszakban ráadásul tovább romolhat, hiszen e hónaptól még drágább lesz a gáz, és várhatóan magasabbra kúsznak a hitelkamatok is.
Mindezt figyelembe véve, nem csoda, hogy míg az Európai Unióban tíz, korábban jelzáloghitelt felvevő emberből átlagosan csak egynek vannak fizetési problémái, Szlovákiában háromnak. „Eszerint minden harmadik ilyen hitelt visszafizető számára gondot okoz a számlák kifizetése” – nyilatkozta Eva Sadovská, a Postabank elemzője, aki szerint több tízezer emberről lehet szó, hiszen a lakosság mintegy 7 százaléka vett fel jelzáloghitelt. Az Eurostat szerint általában akkor állnak elő a gondok, ha a lakhatásra fordított költségek meghaladják a háztartás bevételeinek a 40 százalékát. Akik jelzáloghitelt kénytelenek törleszteni, azok számára ennek a határnak az átlépése nem számít nehéz feladatnak. „A havi rezsiköltségek átlagosan 172 euró körül mozognak, ha ehhez hozzászámítjuk a jelzáloghitel minimum 216 eurós törlesztő részletét, az említett határt máris túlléptük” – vallja Sadovská, arra hivatkozva, hogy egy átlagos szlovákiai háztartás havi bevétele 971 euró körül mozog.
Stagnáló bérek, száguldó árak A háztartások fizetési problémáihoz több tényező is hozzájárul. Juraj Karpiš, az INESS gazdaságkutató intézet elemzője a legfontosabbak közül az alacsony béreket, a magas ingatlanárakat és a drága hiteleket említi. „Mindehhez jelentős mértékben hozzájárul az is, hogy a lakosság nagy része még a nehézségek ellenére is inkább jelzáloghitelt vesz fel, mintsem, hogy bérlakásba költözne” – nyilatkozta Karpiš.
Hogy a szlovákiai jelzáloghitelek a legdrágábbak az egész Európai Unióban, azt az Európai Központi Bank adatai is alátámasztják. Míg nálunk az öt évre lekötött kamatszintű jelzáloghitel kamata 5,41 százalék körül mozog, Finnországban, Luxemburgban és Portugáliában alig valamivel több, mint 2,2 százalék. A szlovákiai helyzeten nem javított jelentősebb mértékben az elmúlt időszakban tapasztalt kamatcsökkenés sem, ráadásul az elkövetkező időszakban már a kamatok újabb növekedésével számolhatunk.
A fizetési gondok mögött a leggyakrabban épp a magas kamatok állnak. A szlovákiai bankok a jegybank adatai szerint májusig több mint 9 milliárd eurót folyósítottak jelzáloghitelek és egyéb lakáskölcsönök formájában. Ennek nagyjából a 3 százalékát, vagyis mintegy 260 millió eurót képtelenek visszafizetni az ügyfelek. Az esetek többségében ez azzal magyarázható, hogy időközben alaposan megcsappantak a bevételeik, miközben a létfenntartás egyre többe kerül. Az elmúlt időszakban azonban nem csupán a hitelt törlesztőknek akadtak gondjaik, hiszen a lakhatási költségek kifizetése egyes esetekben azoknak is problémás, akik a saját, kölcsönnel nem terhelt, lakásukban vagy házukban laknak. Az Eurostat adatai szerint áprilisban 9 százalékuk a bevételeik több mint 40 százalékát fordította a rezsiköltségekre, meghaladva a kritikus szintet.
Az elkövetkező időszakban ráadásul tovább romolhat a helyzet, hiszen Szlovákia idén búcsút intett az alacsony infláció korszakának, amit eredetileg a gazdasági válság által kiváltott keresletcsökkenés okozott. Ez utóbbinak köszönhetően tavaly éves szinten 1%-os pénzromlást mértek. A pénzügyminisztérium az idei év egészére már 4,3%-os inflációt jósol. Az inflációval kapcsolatban számunkra valójában az a probléma, hogy míg ez euróövezetben a kamatszint azonos, az infláció nem, ami azt jelenti, hogy például egy holland eurója értékállóbb, mint a miénk. Mindezekből kifolyólag egy szlovákiai polgárnak jobban oda kell figyelnie megtakarításaira. Problémás infláció Az inflációval kapcsolatban a szakemberek egyébként nem csak azt mérik, hogy a statisztikusok által összeállított termékkosár egyes összetevőinek ára miként változott, hanem hogy a lakosság milyen magasnak értékeli azt. Ezek a mérések azért fontosak, mivel pontosan tükrözik a megfigyelt társadalmi-gazdasági csoportok várakozásait. A pénzromlás ütemének mértékét igen nehéz központilag befolyásolni, az inflációs várakozások mégis komolyan hatnak a később mért adatokra. Az érzékelt inflációra még az is jellemző, hogy szinte mindig nagyobb értéket mutat, mint amekkora az valójában.