Távol a nyugati szinttől

Prága/Berlin. Nem is olyan régen egyes politikusok azzal hitegették Szlovákia polgárait, hogy rövidesen elérik Svájc életszínvonalát. Tegyük lejjebb a lécet, vajon milyen messzire vagyunk a valamivel szerényebb szintet képviselő Németországtól? Cseh források szerint az átlagnémet napjainkban hatszor magasabb fizetést kap, mint az átlagos cseh polgár, viszont ezért a jóval magasabb bérért – a különböző bérszínvonal miatt – „mindössze” 2,5-ször tud többet vásárolni, mint nyugati szomszédunk. A csehországi árak a német árszínvonalnak mindössze 40 százalékán vannak, különösen a lakbér, a fűtés, az egészségügyi ellátás és az éttermi, szállodai szolgáltatás olcsóbb, mint mondjuk Bajorországban. Összességében elmondható, hogy a cseh középosztály, a magasan kvalifikált alkalmazott napjainkban már olyan életszínvonalat engedhet meg magának, mint egy német szakmunkás. A Mladá fronta Dnes adatai szerint – vásárlóerő paritáson számolva – például egy német szerelő havi bére 1785, egy magasabb beosztású cseh banki alkalmazott bére pedig 1891 euró, egy német munkás havi 2073, egy cseh orvos pedig havi 2081 eurót kap.

Brüsszeli prognózisok szerint Csehország már 2016-ban eléri az Európai Unió átlagának 75 százalékát, ami felett az adott térség már nem számít szegénynek. Szlovénia ezt a szintet már az idén teljesíti, Szlovákia 2021-ben, Lengyelország 2034-ben, Románia pedig 2035-ben éri el ezt a szintet. Szlovákia egyébként egyre inkább elmarad Csehországtól; napjainkban az itteni átlagfizetés (az árfolyamkülönbséget is beleszámítva) 35 százalékkal alacsonyabb a cseh átlagbérnél. Elmaradásunk egyre fájóbb, hiszen 2000-ben Lengyelországban 520, Magyarországon 342, nálunk pedig csupán 264 euró volt a havi átlagbér. (só, MfD)