Tartják magukat a nagy cégek

A magánszféra helyzetén is rontott a nagy víz, egyes gyárakban a menedzserek alkalmazottaikkal együtt takarítják a gyártósorokat, közben a jól megkötött biztosítási szerződéseiket áldják. Ma a legelitebb cseh vállalatok jelentős része fizetőképes és szép profitokat termelve várja az európai uniós csatlakozást, melynek kétségkívül lesznek előnyei és hátrányai is. Mi tehát a helyzet nyugati szomszédunk „top” (nem pénzügyi) vállalatainak háza tájékán?

A cseh cégek listájának éllovasa továbbra is a Škoda Auto. Tavaly 162 milliárd koronás árbevételt és 2,1 milliárdos tiszta nyereséget felmutató nemzeti büszkeségnek tartott autógyárnak idén már egyre több gondja származott a globális gazdasági lassulás folyamodványaként visszaesett keresletből és az erős koronaárfolyam okozta versenyképesség-csökkenésból. A főleg uniós piacokra szállító Škoda ugyanis az erős hazai pénz miatt kevesebb árbevételhez jut, termékei relatíve drágábbak lesznek.

Az 57 milliárdos árbevételt és 6,4 milliárdos nyereséget elérő energetikai óriással, a ČEZ-zel kapcsolatban manapság szinte kizárólag annak esetleges privatizációjáról hallani. Az előző kabinet soha nem mutatkozott határozottnak a vállalat eladásának ügyében, s az új miniszterelnök „alapos okokat” lát arra, hogy a ČEZ-től nem kell megválni. A polgárokról nagyvonalúan gondoskodó „állambácsi” megteremtését célul kitűző Špidla terveiben fontos szerepe lehet a villamos műveknek, ezért ódzkodhat annak pénzzé tevésétől. Jól jöhetne azonban a pénzforrás a jóléti állam kiépítésének nekilátó, így valószínűleg nagyon deficites büdzséjű évek elé néző cseh kormánynak. Hozzáértők szerint ha a 67%-os részvénycsomagtól mégis megválna az állam, akkor a 200 milliárd koronára kalkulált bevétel a 2002 és 2006 közötti választási időszak várható összesített deficitjének 20%-át fedezné, ami nem elhanyagolható körülmény. A cég iránt érdeklődők is akadnak: az Electricité de France, az E.ON, az Enel, az Iberdrola és az International Power tavaly már jelezte, hogy ha szabad a vásár, akkor Prága számíthat az árajánlatukra.

Az áruházláncokat, hiper- és szupermarketeket működtető cégeknek jól jött az erős korona: külföldről behozott termékeik jobban fogytak. A Hypernovát és az Albert üzleteket üzemeltető Aholdnak volt a legnagyobb árbevétele 29 milliárd cseh koronával, majd (a bevételek szerinti csökkenő sorendben) őt követi a Makro, a Tesco, a Kaufland, a Globus és a Delvita. Az utolsót kivéve mindegyikük árbevétele 3% és 26% közötti növekedést ért el. A Delvita azonban forgalma csökenése miatt több hipermarket bezárására kényszerült.

A telekommunikációs piacon három mobilszolgáltatót és a Český Telekomot (ČT) találhatjuk. A legnagyobb mobilszolgáltatónak számító Eurotel 6 milliárd koronás tiszta profitjával a vezetékes ČT-behemótot is lepipálja (1,2 mld), sőt a ČEZ után a második legnagyobb üzleti nyereséget kitermelő cég az országban. Az Eurotel és a T-mobil (régebben Paegas) hálózatot üzemeltető RadioMobil a két domináns a mobilpiacon, de a hétmilliónyi, mobilt használó cseh között szép számmal akad az Oskar (Český Mobil) hálózatot választó ügyfél is. Noha új szolgáltatásokkal is előrukkolnak a működtetők, az elemzők szerint a „boom” már nem lesz olyan nagy lendületű a jövőben.

Jönnek a magasabb adóterhek

Prága. Az árvíz miatt a Špidla-kormány jelentős többletbevételekre szorul, ezért a kormánykoalíció e héten átfogó adóemelésről döntött. Ennek eredményeként az 5 százalékos hozzáadottérték-adó 7 százalékra emelkedik (ebből 6 milliárd korona bevételt remélnek), az alkohol- és dohánytermékekre kivetendő nagyobb adókulcs további 4 milliárdos bevételt eredményez, az évi 1 millió koronánál nagyobb jövedelműek adókulcsa pedig 32 helyett 37 százalék lesz. (ú)