Szlovákiát eddig elkerülte a válság

A New York-i tőzsdepalota. Az Egyesült Államokból kiindult pénzügyi válság nem tudott betörni Dévénynél.EPA-felvételA hét legfontosabb híre, hogy az első csatát a jegybankok nyerték: látszólag sikerült megfékezni az amerikai másodlagos jelzálogpiaci problémák továbbterjedését. A múlt csütörtöki és pénteki pánikhangulat nyomán mélybe zuhanó tőkepiacokon azonban a hétfői hegymenetben is inkább a bizonytalan korrekció, mint a felhőtlen optimizmus jelei tükröződtek. A megkérdezett elemzők egyöntetű véleménye szerint a másodlagos jelzálogpiaci problémák átgyűrűzésének pontos hatása a világgazdaságra továbbra sem egyértelmű, a következő napokban is megmaradó bizonytalanság pedig a világ tőzsdei kereskedésének magas volatilitásában csapódhat le. A volatilitás a tőzsdék esetén a változékonyság mérőszáma. Nagy volatilitású részvény vagy piac az, amely föl-le ugrál, ellenkező esetben stabil részvényről, piacról beszélünk.

Bár hétfőn látszólag megnyugodott a piac, az elemzők nagy része szerint a törékeny optimizmus sem a jelzálogpiaci veszteségeket, sem a banki problémákat nem tudja meg nem történtté tenni, így egy átmeneti emelkedő után ismét negatívba csaphatnak a világ tőkepiacai. Miközben azonban a tengerentúli gazdaságban a vállalkozásokat fundamentális oldalról is fenyegeti a hitellufi kidurranása, Szlovákiában egyelőre korrekciónak semmi jele nem mutatkozik a vállalati működésben. A hitelpiac továbbra is erős, a cégek fundamentális megítélése nem romlott, így elsősorban a nemzetközi tőzsdei hangulat átragadása nyomán ingadozhat a hazai piac.

Szlovákiában a volatilitás átmeneti növekedésén, és a szlovák korona árfolyamának esésén kívül az elmúlt hetekben alig volt érezhető az amerikai válság. A megkérdezett elemzők szerint nagyobb problémákra nem kell számítanunk az elkövetkező időszakban sem. A válságot elsősorban azon európai intézetek érzik meg, amelyek az alacsonyabb bevételi csoportoknak nyújtott amerikai jelzáloghiteleket folyósítják – vallja Eva Sárazová, a Postabank elemzője. Mindez így többnyire a nagy francia és német bankokat érinti.

Martin Lenko, az Általános Hitelbank elemzője szerint ugyanakkor a pénzpiac nem rejti véka alá félelmét, hogy a válság nagyobb méreteket ölt, mint azt korábban képzelték. Épp ezért egyre nagyobb az ellenszenv a rizikós befektetésekkel szemben, ami viszont kihatással van a részvénypiacok egészére. Krízishelyzetekben a befektetők többsége biztonságban szeretné tudnia pénzét, ezért elsősorban állampapírokba fektetik pénzüket. A szlovák pénzpiacot azonban egyelőre nem érinti a válság, és nagy valószínűséggel erre az elkövetkező időszakban sem kell számítanunk. Mindezt elsősorban annak köszönhetjük, amit egyébként Szlovákia hátrányaként szoktak elkönyvelni: a hazai részvénypiac forgalma ugyanis jelentéktelennek számít, így a külföldi beruházók is széles ívben elkerülik. A válság egyedül a szlovák korona árfolyamát befolyásolta kisebb mértékben, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a befektetők igyekeznek kivonni pénzüket a fejlődő piacokról. Tegnap délelőtt egy euróért így már 33,48 koronát adtak, míg júliusban már 33 koronánál kevesebbe került egy euró.

Egyelőre megoszlanak a vélemények arról, hogy a jövőben hogyan sikerül feloldani a válságot, az elemzők többsége azonban megegyezik abban, hogy csak átmeneti válságról van szó. Ennek ellenére az elkövetkező hetekben azonban még több meglepetéssel is szolgálhatnak a pénzpiacok. Az amerikai másodpiaci problémák komolyságát jól tükrözi, hogy – amellett, hogy hétfői piaci híresztelések szerint a Goldman Sachs kockázati alapja az idén 40 százalékos veszteséget könyvelhetett el – immár Európában is megjelentek a problémák: a német Deutsche Postbank bejelentette, hogy mintegy 800 millió eurós kitettsége van az amerikai másodlagos jelzálogpiacok felé, míg a német állami WestLB Banknak 1,25 milliárd eurós. (t, vg, mi)