Szánalmas a szlovákiai családok pénzügyi tudása

Aki azt gondolná, hogy az internetes banki szolgáltatások rohamos terjedésével és a hitelpiac felfutásával párhuzamosan a lakosság pénzügyi jártassága is javult az elmúlt időszakban, az hatalmasat téved. A szlovák jegybank – négy alapvető kérdés alapján – rendszeresen felméri a lakosság pénzügyi tudását, az így nyert kép pedig egyre lehangolóbb.

Az összes kérdésre már 2014-ben is a megkérdezettek nem egész 11 százaléka tudta a helyes választ, a jegybank elemzői – Judita Jurašeková Kucserová, Anna Strachotová és Martin Šuster – által most elvégzett felmérésben azonban az ilyen válaszadók aránya 9,6%-ra esett vissza.

„Ami valóban elszomorító, hogy a szlovákiai háztartásokban végzett felmérésünk során mindig a legtájékozottabb családtag válaszolt a kérdéseinkre, vagyis a valós helyzet még a felmérésben szereplőnél is rosszabb lehet” – tette hozzá Martin Šuster.

Az alacsony kamatoknak köszönhetően egyre többen vesznek fel kölcsönt, Anna Strachotová szerint azonban a most közzétett felmérésből kiderül, hogy sokan nincsenek tisztában az ezzel kapcsolatos alapfogalmakkal sem, nem hogy a hitelfelvétellel járó kockázatokkal. A lakáshitelekkel kapcsolatos kérdésre (A változó vagy a fix kamatlábú jelzáloghitel esetében teszik lehetővé, hogy a törlesztés kezdetétől fogva meghatározhassuk a törlesztőrészletek számát és nagyságát?) a megkérdezettek 49,2 százaléka válaszolt helyesen, vagyis hogy a fix kamatlábúnál. A jegybank szakemberei ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet arra is, hogy a válaszadóknak két alternatíva közül kellett választaniuk, vagyis statisztikailag akkor is jobb eredmény jött volna ki, ha a válaszadók nem gondolkoztak volna, és mind csak véletlenszerűen adták volna meg a választ. Judita Jurašeková Kucserová szerint a jó hír azonban, hogy a megkérdezettek 38,8 százaléka beismerte, hogy nem tudja a helyes választ, vagyis csak a 12 százalékuk jelölte be a rossz választ. A felmérésből kiderül az is, hogy a hitelt korábban már igénylők 70 százaléka tudta a helyes választ, ebben a csoportban azonban nagyobb azok aránya is, akik nem ismerték be a tudatlanságukat, attól tartva, hogy furcsán néznek majd rájuk, mert úgy vettek fel kölcsönt, hogy nincsenek tisztában az ezzel kapcsolatos alapfogalmakkal.

„A kamatokkal kapcsolatos kérdésre, amely az infláció és a betéti kamat összefüggéseit firtatta, a családok kétharmada tudta a helyes választ, a nyugat-európai családokhoz képest azonban e tekintetben is kevésbé tájékozottabbak” – nyilatkozta Šuster.

A harmadik és negyedik kérdés a befektetési kockázatokkal függött össze, és a szlovákiai családoknak épp ezzel van a legtöbb problémája.

A megkérdezettek döntő többsége képtelen volt helyesen felmérni a befektetések kockázatát, a jegybank elemzői szerint így azon sem szabadna csodálkoznunk, hogy a lakosság nagy része konzervatív befektetőnek számít, és a pénzét a kevésbé kockázatos, ám elenyészően alacsony hozamot biztosító pénzügyi termékekben tartja.

A jegybank elemzői arra is felhívták a figyelmet, hogy a pénzügyi tudás esetében az iskolázottság is sokat nyom a latban. Míg a jegybank által feltett kérdésekre a lakosság már említett 9,6 százaléka tudta az összes helyes választ, a főiskolát végzetteknél ez az arány csaknem 18 százalékos. A németországi és hollandiai 50 százalékos eredményességtől azonban még ez is rendkívül messze van. (mi)