Szakadék Pozsony és a keleti országrészt között

Például a regionális különbségeket csak fokozza a közúti infrastruktúra szűk keresztmetszete, a gyenge jogérvényesítés a járásbíróságokon, a helyi hivatalok nehézkes ügyintézése, az árnyékgazdaság elterjedtsége, a helyiönkormányzatok(rossz) gazdálkodása, az egyes régiók kiemelt állami támogatása és a munkaerő migrációja. Jozef Hajko,azelemzésegyikkészítője kiemelte, terepmunkájuk során Dél-Szlovákiában sokan panaszkodtak arra, hogy az állam elhanyagolja régiójukat, például az autópályák, gyorsforgalmi utak vonalvezetése terén. A tanulmányból az is kiderül, a szürkegazdaság leginkább a Csacai, a Kisszebeni (Svidník), a Tőketerebesi és a Turócszentmártoni járásokat húzza vissza, a helyi szakmunkásképzők és a munkaerőpiac közötti kapcsolat pedig a Nagykürtösi, a Poltári és a Gölnicbányai járásban a legrosszabb. Nagykürtös a munkaerő fegyelmezetlensége terén is az egyik legrosszabb mutatóval rendelkezik, sajnos, a tanulmány idesorolta a Komáromi és a Galántai járást is. Az elemzésből kiviláglik, Szlovákia Pozsonyból kiindulva kelet felé „lejt”, azaz minél inkább távolodunk a fővárostól, annál kevésbé vállalkozásbarát körülmények várják a beruházásokat, beleértve a helyi kiskirályok hatalmát, az önkormányzatok nehézkességét, a korrupciót, és természetesen a szakképzetlenmunkaerőt. „A pozsonyi és a főváros környéki, valamint a Vág menti járások sikeresen reagáltak a rendszerváltás utáni iparosítási hullámra, megfelelő infrastruktúrával rendelkeznek, gazdaságilag aktív lakossággal bírnak, és döntően agilis, megfelelően működő önkormányzatai vannak” – összegzi a helyzetet az átfogó kiadvány. A képhez tartozik, hogy ez a nagytérség kapta a legtöbb állami segítséget, elég ha csak az autópálya-építésre gondolunk. (shz)