Szabályozás az értékpapírpiacon

A szeptemberi amerikai terrortámadás után a világ tőzsdéi mélyrepülésbe kezdtek. Kivételt csak a pozsonyi értékpapírtőzsde jelentett, ahol még emelkedett is a tőzsdeindex, újra bizonyítva, hogy a hazai értékpapírpiac szinte semmilyen módon nem teljesíti a funkcióját. Ez már régen ismert tény, és emiatt 1997 óta napirenden van az értékpapírokról szóló törvénynek legalább a legfontosabb hiányosságokat felszámoló módosítása. Ez végül csak néhány hete sikerült, de a szakemberek ennek hatásaival kapcsolatban is szkeptikusak.

A kisbefektetők számára legérdekesebb változások között elsőként az ún. nem banki szubjektumokkal kapcsolatos intézkedéseket kell említeni. Ezek már több mint 20 milliárd koronányi lakossági forrást kezelnek és a velük rivalizáló – a pénzügyminisztériumi ellenőrzés mellett működő – befektetési társaságok szerint az ígért magas hozamokat csak piramisjáték-szerű működéssel képesek fenntartani. Ez azt jelenti, hogy régi ügyfeleiknek részben az újaktól beszedett pénzt fizetik ki és a rendszer előbb-utóbb összeomlik. A jövő év január elsejétől mindenesetre az ilyen cégeknek a pénzügyi felügyelet által jóváhagyott nyilvános ajánlatban kell közzétenniük, miből is remélik az ígért magas hozamot. A pénzügyminisztérium szerint ez jelentősen csökkenti a piramisjátékok lehetőségét. Másrészt viszont Boris Procík, a befektetési társaságok szövetségének elnöke szerint a törvénnyel mégsem sikerült megfelelő módon ellenőrzés alá helyezni ezt a szférát. Érdekes információ az is, hogy a hivatalosan működő befektetési társaságok, vagyis amelyek tevékenyégét a pénzügyminisztérium jóváhagyta és folyamatosan ellenőrzi, ezentúl garanciaalappal is rendelkeznek majd. Ez a betétvédelmi alaphoz hasonlóan kárpótolja az esetleg csődbe jutó befektetési alapok ügyfeleit. Ez a tény újabb indok arra, hogy komolyan megfontoljuk, rábízzuk-e a pénzünket a jóval magasabb hozamot ígérő, de semmiféle garanciát nem nyújtó nem banki szubjektumokra.

Az új törvény másik, sokat vitatott része a nyilvános ajánlattételek ügye. Az eddig érvényes rendelkezés szerint aki megszerezte valamilyen részvénytársaság 30 százalékát, annak az elmúlt fél év átlagárán nyilvános vételi ajánlatot kellett tennie a többi részvényre is. Sokak szerint ez például a vagyonjegyes privatizáció során részvényhez jutottak utolsó mentsvárát jelentette. Miután ugyanis kialakultak az egyes vállalatok meghatározó tulajdonosai, a többi részvény általában eladhatatlanná vált. A nyilvános ajánlattétel legjobb példái közé tartozik, amikor a Kappa Packaging 1675 koronáért vásárolta meg a párkányi JCP papírgyár részvényeit, vagy az Eastern Sugar BV 378 koronás ajánlata a dunaszerdahelyi Juhocukor részvényeire. Persze, ezt is ki lehetett játszani és sok szakértő szerint az új törvény ahelyett, hogy javított volna a helyzeten, még rontott is. Főleg azért, mert ezentúl csak a tőzsdén jegyzett cégek esetében lesz kötelező a nyilvános ajánlattétel, márpedig ilyen csak 9 van, ellentétben a vagyonjegyes privatizáció után maradt 700 céggel. Volt, aki emiatt ezt az intézkedést a vagyonjegyes privatizáció kegyelemdöfésének nevezte.

A törvény vitája során nagyon súlyos vádak is elhangzottak. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter például a brókercégek asszociációjának kritikájára azt válaszolta, hogy akkor kellett volna tiltakozniuk, amikor kisemmizték a részvényeseket. Juraj Lazový, a Pozsonyi Értékpapírtőzsde volt elnöke pedig bevallotta: még különféle büntetésekkel sem volt képes megakadályozni, hogy nem csak a részvényeseket, hanem még a részvényeket vásárló befektetőket is meglopják. Ez főként abból áll, hogy az Értékpapírközpontban vezetett számlákról egyszerűen eltűnnek az érdekes tételek. Legújabban ezt a pénzügyi felügyelet próbálja megakadályozni azzal, hogy kilátásba helyezte a vétkes brókercégek működési engedélyének bevonását.

Az új értékpapírtörvény minőségét a jövő év során a gyakorlat mutatja meg. De ez sem változtat a tényen, hogy amíg a cégek nem garantálják az osztalékok fizetését és a részvényeik értékének hosszú távú emelkedését, addig nem várható el, hogy komoly pénzek jelenljenek meg a hazai értékpapírpiacon.