Sokak kínja a fékező Kína

Hétfőn durva lejtmenetbe indultak a távol-keleti tőzsdék: a zuhanás a mérvadónak számító sanghaji börzén indult, majd – szokás szerint – a régió többi piacán is pánikhangulat alakult ki, a New York-i börzén például nyomban a kezdés után 6%-kal esett az irányadó index. A piacok megnyugtatására Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy az amerikai gazdaság erős és jó az ellenálló képessége. A kínai fekete hétfő hatására az európai részvénypiacokról összesen 400 milliárd euró tűnt el. A kínai tőzsde hétfőn 8,5%-ot esett, a legtöbbet az elmúlt évtizedben. Tegnap is hatalmasak voltak a veszteségek a kínai részvénypiacokon, a kisbefektetőket sokkolja a megállíthatatlannak tűnő zuhanás. Két hónapja még 40%-kal többet értek a részvényeik. A Guardian helyszíni tudósítója szerint a tőzsdén feszült kisbefektetők merednek a képernyőkre, miközben semmivé válnak a befektetéseik. „Túléltem háborúkat, de olyan borzalmat, mint ez, soha nem tapasztaltam” – ecsetelte egy idős befektető Pekingben. A zuhanás okaiAz esésnek több oka is volt, ám elemzők szerint alapvetően kettőre vezethető vissza: a kedvezőtlen kínai gazdasági mutatókra – egy ideje az ázsiai ország a világgazdaság növekedésének motorja –, valamint a feszült pénzpiaci helyzetre, amely a 2008-as válság óta nem stabilizálódott. Ráadásul a 2008-as válságból sem állt fel teljesen a világ. Van ugyan növekedés, de rengeteg ország maradt sebezhető. A hétfői összeomlás után a kínai jegybank közbelépett: megvágta a kamatlábakat – vagyis olcsóbban hitelez –, ennek is köszönhetően némelyest megnyugodtak a kedélyek. Sokak szerint viszont ezzel Peking csak tovább fújja a kínai lufit, az ottani növekedés jelentős része ugyanis évek óta hitelből zajlik, ezért az ország fülig eladósodott. Elemzők tegnap ugyanakkor azt mondták: egyelőre nem kell attól tartani, hogy a 2008-ashoz hasonló összeomlás jön, inkább heves korrekcióról beszélhetünk, ami abból fakad, hogy túl sok befektető és túl sok exportorientált cég függ Kínától. Azonban mára kiderült, az ázsiai óriás gyors növekedési üteme sem tartható a végtelenségig, a korábban megszokott 10% körüli ütem fokozatosan 7% körülire szelídül. Minket is érinthetMiért fontos ez számunkra, s miként érintheti ez a hazai gazdaságot? Ha az egyre jobban izmosodó Kínában megtorpan a gazdasági növekedés, akkor kevesebb terméket fognak behozni. Szlovákia viszonylag csekély mértékben exportál Kínába (a kivitel 2,1%-át adja), ám azok a nyugati országok, melyekbe a hazai export jelentős része irányul, sokkal élénkebb kapcsolatban állnak Kínával. A németek kivitele pl. az ezredforduló óta megtízszereződött Kínába, jelenleg Berlin harmadik legfontosabb partnere Peking. A németek főleg műszaki cikkeket és autókat visznek ki, ha pedig a kínaiak egy esetleges válság miatt kevesebbet fognak venni, akkor a németek csökkenteni kényszerülnek kapacitásaikat – ennek hatására pedig ők fognak kevesebb terméket vásárolni Szlovákiából, márpedig számunkra Németország az első számú exportpiac. Így gyűrűzhet be a válság hozzánk, miközben az ázsiai piacok visszaesése közvetlenül is érinthet bennünket: a hazai GDP tizedét adó autóipar egy része ottani piacra termel. Biztos pont az euróMíg a tőzsdepánik hírére több pénznem gyengülni kezdett, az uniós fizetőeszköz erősödött. Egy euróét 1,16 dollárt adtak, utoljára januárban volt ilyen szinten az árfolyam. Elemzők szerint ennek magyarázata, hogy a befektetők biztos pontnak tekintik az uniós valutát, vészterhes időkben nagyobb mértékben menekítik euróba megtakarításaikat. Az euró erősödése rossz hír lehet az exportra termelő vállalatoknak, ám kedvez a vásárlóknak: ennek köszönhetően még olcsóbb lehet a benzin, főleg, ha Kína olaj-éhsége a fékeződéssel párhuzamosan csillapodik.