Schengen szétverésére Szlovákia is ráfizetne

A menekültválság miatt egyre feszültebb a viszony az egyes uniós tagországok között. Borut Pahor szlovén, Alexander Van der Bellen osztrák és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő múlt heti találkozójukon egyetértettek abban, hogy dominóhatást indíthat el az Európai Unióban a schengeni határok lezárása a menekültválság miatt. Ha a németek elkezdik visszaküldeni a menedékkérőket, az osztrákok is szigorúbb határvédelmet vezetnek be. Az osztrákok után jöhetnek az olaszok, és hamarosan búcsút inthetünk a határok szabad átjárását biztosító schengeni rendszernek.

A belső határok ellenőrzése akadályozná az emberek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, aminek a negatív hatása leginkább a nemzetközi áruszállításban, az ingázás során és a turizmusban érződne – mondta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. A Morgan Stanley befektetési bank egy korábbi elemzése szerint a belső határellenőrzés visszaállításának régiónk országai lennének a legnagyobb kárvallottjai, ezek gazdasága van ugyanis a legnagyobb mértékben ráutalva a nyugati uniós tagországokba irányuló kivitelre. Márpedig a Morgan Stanley bank szerint a schengeni övezet felbomlása miatt az Európán belüli kereskedelem akár 10–20 százalékkal is visszaesne.

Mindez Szlovákiát hatványozottan érintené, kivitelének a döntő hányada ugyanis az uniós tagországok piacain talál gazdára, és a kötődés az elmúlt években tovább erősödött. A Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az uniós tagországokba irányuló kivitelünk csak az idei év első öt hónapjában 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, Szlovákia kivitelének így ma már több mint a 86 százaléka az uniós tagországokban talál gazdára. A Németországba irányuló kivitelünk idén áprilisban az ötödével, az Olaszországba irányuló pedig csaknem a felével nőtt az egy évvel korábbihoz képest, de több árut vitt ki Szlovákia Csehországba, Lengyelországba és Ausztriába is. Katarína Muchová, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint az uniós tagországokba irányuló kivitel, a Jaguar Land Rover nyitrai üzemének a beindítását követően ráadásul további látványos növekedés előtt áll. Az EU-n kívüli országokba irányuló kivitel ugyanekkor az egy évvel korábbihoz képest idén több mint 3 százalékkal esett vissza, és a teljes exportunk alig 13 százalékát teszi ki. A behozatal szempontjából ugyan kicsit kiegyenlítettebb a helyzet, azonban az importunknak is több mint a kétharmada származik az uniós tagországokból.

Az előző Fico-kormányok alatt ugyan Szlovákia is meghirdette a keleti nyitás politikáját, a külkereskedelem diverzifikációját tartva szem előtt, eddig azonban ez fordítva sült el. „Az idei év első négy hónapjában Koreából és Kínából is több mint egymilliárd euróval több árut hoztak be Szlovákiába, mint amennyit innen az említett országokba kivittek. Látványos külkereskedelmi hiányt sikerült felhalmozni azonban Oroszországgal, Japánnal, Malajziával és Indiával szemben is” – tette hozzá Koršňák. (mi, TASR)