Régiónk gazdaságai sebezhetőek

Egyik európai gazdaság sem sebezhetőbb a magyarnál, amely kettős – egyenként a bruttó hazai össztermék (GDP) 10 százalékához közelítő – deficittel küszködik, áll a Financial Times elemzésében. A londoni üzleti napilap szerint az Európai Uniónak foglalkoznia kell azzal a kérdéssel, hogy Magyarország gondjai mennyire helyi jellegűek, illetve mennyire bizonyulhatnak ragályosnak. Az elemzés szerint a magyar gazdaságban meglévő bajok egyike, hogy az idén várhatóan 8,4 százalékos GDP-arányos folyómérleg hiánya jórészt a robbanásszerű hazai hitelállomány-növekedésből táplálkozik. A Moody’s hitelminősítő statisztikai kézikönyve szerint a GDP-értékhez mért belső adósságarány a 2001-ben mért 49,9 százalékról 2005-ig 62,9 százalékra emelkedett, és ez árfolyambuborékokat táplál, különösen a lakáspiacon.

Emellett a magyarok egyre növekvő mértékben vesznek fel devizaalapú hiteleket. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a háztartások devizahitel-felvételei a teljes lakossági kölcsönzésen belül a 2002. év végi 10 százalékról 2004-ben 25 százalékra emelkedtek. Tavaly a bankszektor által nyújtott új hitelek csaknem teljes egészét devizában vették fel, áll a Financial Timesban. Az elemzés szerint azonban a forint júniusi gyengülésének hatása meghaladta a hazai és a devizakamatok különbözetét, és további árfolyamveszteség már komoly bajt okozhat a magyar magánadósok és a bankok körében egyaránt.

Sok más közép- és kelet-európai országnak jobbak a gazdasági alapmutatói, különösen a közfinanszírozási helyzetük egészségesebb, mint Magyarországé. Ez főleg a három balti államra, valamint Szlovákiára és Szlovéniára igaz. Az elemzés szerint Közép- és Délkelet-Európa fő problémája az ikerdeficit. Még nem lehet ugyan közép-európai pénzügyi válságról beszélni, azonban valós annak a lehetősége, hogy egy ilyen válság a következő 12 hónapban bekövetkezhet. Amennyiben ez megtörténik, az felforgatja az érintett országok EU- és euróövezeti integrációját. Emellett ez ismét egy olyan válság lenne, amelyre az Európai Unió és intézményrendszere nincs felkészülve. A Standard&Poor’s, a világ legnagyobb hitelminősítője által a négy legnagyobb közép- és kelet-európai EU-gazdaságról – Magyarországról, Lengyelországról, Csehországról és Szlovákiáról – összeállított előrejelzés a helyi választási sorozat lezajlása utáni kilátásokat összegzi. A társaság szintén borúsan látja a kilátásokat, különösen a magyarországi pénzügyi helyzetet. Az idei évre kétszámjegyű, és még 2008-ra is 8 százalékhoz közelítő államháztartási hiányt jósolt Magyarországnak átfogó térségi elemzésében a Standard & Poor’s. A jelentés szerint az országcsoporton belül Magyarországon a legsúlyosabb a költségvetésre nehezedő nyomás. A cég szerint a négy ország közül csak Szlovákia euróövezeti tagsága van elérhető távolságra: a jelenlegi szlovák deficit- és inflációs pálya akár 2009-es eurócsatlakozást is lehetővé tesz. A magas deficitek és az (euró iránti) „lanyha lelkesedés” ugyanakkor Csehország csatlakozását 2011-ig, Lengyelországét 2012-ig, Magyarországét 2014-ig késleltetheti. (MTI, FN)