Régiónk egyre inkább közelít a nyugati gazdaságokhoz

Bécs/Pozsony. Az Európai Unió tíz új tagállamának gazdasága kétszer olyan gyorsan bővül, mint a „régi” EU-hoz tartozóké, annak ellenére, hogy növekedési ütemük valamelyest lanyhult az idén a tavalyihoz képest – derül ki a bécsi székhelyű Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (WIIW) elemzéséből.

Szlovákiában, Oroszországban és Ukrajnában jelentős javulást regisztrált a bécsi intézet. Nálunk idén 9, jövőre pedig 8,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés. Oroszországra és Ukrajnára szintén 6-7 százalékos növekedés vár. Szlovákia a munkanélküliség esetében is javított a környező országokhoz képest. Míg 2005-ben nálunk 16,2 százalékos volt a munkanélküliség, mára ez 10 százalék alá csökkent. Az intézet számítása szerint a ráta egy-két éven belül – Magyarország kivételével – akár 5 százalék alá mérséklődhet.

A közép- és kelet-európai EU-tagok átlagosan hat százalékos ütemben gyarapodnak 2007-ben, szemben a tavalyi 6,5 százalékos bővüléssel. De még a visszafogottabb tempó is jelentősen meghaladja a régi „tizenötök” 2,7-2,8 százalékos idei átlagát. Ezzel szemben a magyar GDP az idén jó esetben két százalékkal, jövőre pedig 2,4-2,5 százalékkal nőhet, azaz jelentősen elmarad a térségi átlagtól.

Ráadásul a fejlődés lendülete tartósnak ígérkezik. A WIIW jövőre a hazai össztermék (GDP) 5,5 százalékos növekedését jósolja a térség számára, és bár a gyarapodás szintjének megőrzéséhez jó néhány kihívással kell megbirkózniuk a régió országainak, az intézet szakértői szerint hosszabb távon is fenntartható a gazdagodás viszonylag magas üteme.

Üröm az örömben, hogy a WIIW összesítése szerint Közép- és Kelet-Európa is komoly szakemberhiánnyal küzd. Kevés a szakember az autó- és az építőiparban, de orvosból, ápolóból, programozóból, szoftverfejlesztőből és textilipari munkásból sincs elegendő. A hiány nagyságát több tízezerre becsülte az egyes szakmákban, megjegyezve, hogy pontos statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. A bérszint emelkedik a szóban forgó tíz EU-országban, márpedig a magasabb jövedelmek veszélybe sodorhatják versenyképességüket. Utalt arra, hogy Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban 2000 óta 50 százalékkal nőttek a bérköltségek. Ennek ellenére továbbra is jóval versenyképesebbek ebben a tekintetben a régieknél: bérköltségük átlagos szintje az osztrák mutató 35-45 százalékát teszi ki csupán, még a legmagasabb jövedelmi színvonallal rendelkező Szlovénia esetében sem haladja meg az arány a 65 százalékot. (č, mi, m)