Próbaidő – magyarigazolvánnyal

Budapest. Az uniós csatlakozással összhangban, számos jogszabállyal együtt új fejezettel bővül május elsejétől Magyarországon a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény. A munkaerőpiac teljes liberalizálása azonban az Európai Gazdasági Térséghez újonnan csatlakozó országok, tehát Szlovákia vonatkozásában is még várat magára.

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára vízum nélkül, érvényes útlevéllel vagy érvényes személyazonosító igazolvánnyal utazhat be, és 90 napot meg nem haladó időtartamig külön engedély nélkül tartózkodhat a Magyar Köztársaság területén. A kilencven napot meghaladó tartózkodás vízummentes, és az EGT állampolgár letelepedési jogot is élvez, amelyet tartózkodási engedélye igazol.

Ötéves engedély

Az a diák, aki igazolja, hogy magyar intézménybe felvételt nyert, rendelkezik elegendő pénzeszközzel és teljes körű egészségbiztosítással, letelepedésre jogosult. Ha nem tanuló és a letelepedéshez nem rendelkezik elegendő pénzeszközzel, vagy nincs teljes körű egészségbiztosítása, csak akkor jogosult letelepedésre, ha igazolja, hogy alkalmazott lett egy cégnél vagy egyéni vállalkozó, illetőleg a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági letelepedéséről szóló törvény szerinti önfoglalkoztató, illetve gazdasági társaság, szövetkezet vagy egyéb – jövedelemszerzési céllal létrejött – jogi személy tulajdonosa, ügyvezetője, továbbá vezető, képviseleti vagy felügyelő szervének tagja.

Speciális esetben a letelepedéshez dokumentumokkal igazolni lehet, hogy az illető munkát keres, és valószínűsíti, hogy a beutazásától számított hat hónapon belül bármely kereső tevékenység megkezdésére alapos kilátása van. A törvény lehetővé teszi annak bizonyítását, hogy a már Magyarországon élő, tartózkodásra már jogosult EGT-állampolgár a kérelmező eltartásáról családtagként gondoskodik. A tartózkodási engedély érvényességi ideje alapesetben öt év lesz, amely meghosszabbítható.

Elismert bizonyítványok

A két ország között hatályban van a két országban kiadott végzettséget, tudományos fokozatokat és címeket igazoló okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről szóló, 1989 őszén Prágában kötött egyezmény. Ezen megállapodás alapján a két országban eddig is egyenértékűnek ismerték el az általános iskolai, a gimnáziumokban, szakközépiskolákban és szakmunkásképző iskolákban végzett tanulmányok befejezése után az érettségi bizonyítványokat és a szakmunkásképző iskolák 3 éves képzési időtartamú szakjain folytatott tanulmányok befejezését tanúsító okiratokat, valamint az egyetemi, főiskolai diplomákat. A csatlakozással egyszerűbbé válik Magyarországon e diplomák honosítása, mert nem lesz előzetes feltétel az állandó belföldi tartózkodási hely megléte. Ez főleg az egészségügyi szakdolgozók számára lehet fontos. A közalkalmazottak körében két éve végrehajtott 50%-os béremelés hatására a magyar kórházakban megszűnt az ápolónőhiány. A pályára visszatérők azonban kiestek a szakképzésből, következésképpen magasan képzett intenzív terápiás nővérekből, laboratóriumi asszisztensekből továbbra is hiány van.

Egyéni engedély

A munkavállalási engedély megszerzésének eljárási rendje nem változik. A munkavállalási engedély lehet egyéni, csoportos keretengedély és csoportos keretengedélyen nyugvó egyéni engedély. A munkaadónak a kérelem benyújtását megelőzően, a külföldi által ellátandó tevékenységre vonatkozóan érvényes a megyei, fővárosi munkaügyi központokban a bejelentést megelőzően legalább harminc nappal korábban, de hatvan napnál nem régebben benyújtott munkaerőigénnyel kell rendelkeznie, amelyre ezen időszak alatt nem akadt kiközvetíthető, a szakképzettségi előírásoknak megfelelő magyar munkaerő. Ha a külföldi tervezett foglalkoztatásának helye több különböző megye területén található, a hazai munkavállaló hiányának a foglalkoztató székhelye szerinti megyében kell fennállnia. Az egyéni engedélyben meg kell határozni, hogy az engedély alapján a külföldi mely foglalkoztatónál, melyik munkahelyen, milyen tevékenység, illetve munkakör keretében és milyen időtartamban foglalkoztatható. Tehát a szlovákiai dolgozó nem „csábulhat el” a saját elhatározásából magasabb fizetésért egy másik magyarországi munkáltatóhoz – hacsak a jobb feltételeket kínáló cég nem kéri meg számára a munkavállalási engedélyt. Az egyéni engedély legfeljebb egy évre adható, és meghosszabbítható. A meghosszabbításra az engedélyezés szabályait kell alkalmazni. A foglalkoztató a külföldi által ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb személyi alapbért (illetményt, díjazást) nem jelölhet meg kérelmében, mert ekkor nem kaphat engedélyt. A teljes munkaidőben foglalkoztatottakra érvényes minimálbér jelenleg havi 53 ezer forint, amit a Magyarországon dolgozó szlovákiaiakra is alkalmazni kell.

A jogok és kötelezettségek tekintetében más vonatkozásokban sincsen különbség a „hazaiak” és a „külföldiek” között. Például az alapszabadság mértéke húsz munkanap, ami az életkorral arányosan, a 45. életév betöltéséig fokozatosan 30 napra emelkedik. Az alapszabadság egynegyedét – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie.

Próbaidő és igazolvány

Nem kell vizsgálni az adott szakma munkanélküliségének helyzetét a magyarigazolvánnyal rendelkezők esetében. A magyarigazolvánnyal rendelkező személynek az egyszerűsített engedélyen alapuló magyarországi foglalkoztatása akkor kezdhető meg, ha a foglalkoztatást engedélyező megyei (fővárosi) munkaügyi központ az igazolvány „Munkavállalási kedvezmények” című részében, a foglalkoztatást engedélyező munkaügyi központra, a foglalkoztatási engedély számára, a foglalkoztató cégszerű megnevezésére, adószámára vonatkozó rovatokat kitöltötte. Budapest esetében a Józsefvárosban, a Kisfaludy utca 11-ben található Fővárosi Munkaügyi Központ tölti ki az igazolványokat. A hatályos Munka Törvénykönyve szerint a próbaidő tartama harminc nap. Kollektív szerződés, illetve a felek ennél rövidebb vagy hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt is megállapíthatnak. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet. Ezen időszakon belül a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. Fontos az is, hogy csak a munkaszerződés megkötésekor, írásban lehet próbaidőt kikötni. A Magyarországon munkát vállaló számára a próbaidő jó lehetőséget ad időben kivárni a munkavállalási engedélyt.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?