Plazma vagy LCD tévét?

Nem egysíkúak a mai tévékészülékek. Minden gyártó műszaki adatok áradatát zúdítja a vevőre, ezért a pixelek, hertzek mellett főleg a szemünkben bízzunk. Pavol Funtál felvételeTöbb éve elérhetőek már LCD- és plazmatelevíziók, viszont sokáig a tehetősebbek játékszere volt, azonban a digitális televíziózás, a konzoljátékok és a DVD-trónfosztó HD és BluRay szabványok térnyerésével tömegtermékké váltak. Ez az árcédulákon szereplő számok gyors csökkenésével is járt. Nézzük meg, mit kell róluk tudni, mielőtt betérünk az üzletbe lapostévét venni.

Aki kisebb átmérőjű televíziót szeretne venni, az máris eldöntötte a kérdést, ugyanis 90 cm alatt gyakorlatilag csak LCD TV kapható, a plazma 37 hüvelyknél (94 cm) kezdődik. Mivel mind a két technológia viharos fejlődésen ment át, ezért a két műszaki megoldás közeledett egymáshoz, a különbségek már nem olyan jelentékenyek, mint korábban. Például alig néhány éve még igaz volt, hogy a plazma képernyő jóval több áramot fogyaszt, rövidebb élettartamú és jóval nehezebb súlyú, mint a folyadékkristályos kijelzőjű LCD. Napjainkban már elmosódnak a határok, bár a plazmatévé súlya máig nagyobb. Könnyen elcsábulhatunk a hatalmas képernyők látványától, ám vegyük tudomásul: a képátló és a tévékészüléktől való ideális távolság aránya 1:3,5, azaz egy 40 hüvelykes (102 cm) tévékészülékhez legalább 3,5 méteres távolság dukál. A plazma többnyire szebb, plasztikusabb képet nyújt, élesebb szögből is jobban élvezhető, mint az LCD, az utóbbinál a fekete szín visszaadása esetenként gondot okoz, viszont nappali fény mellett veri a plazmát.

Ügyeljünk arra, hogy a készülék HD Ready, azaz magas képfelbontású legyen, a drágább típusok pedig már Full HD, azaz minden tekintetben nagyon valósághű fokozattal bírnak, ami napjainkban a létező legjobb képminőséget jelenti. Itt álljunk meg egy szóra. Az LCD és a plazma akkor tudja csak igazán megmutatni, mi lakozik benne, ha digitális sugárzású tévéműsorokat nézünk, márpedig a magyar és a szlovák csatornák az analóg rendszerről csak valamikor 2010 környékén állnak át az új generációra.

A síktévé vásárlásakor tegyük fel a kérdést: hagyományos tévéprogramokat nézünk, vagy pedig DVD-n rögzített mozifilmekben gyönyörködünk? A hagyományos tévéműsorok mellett voksolóknak a 4:3 arányú képernyőméret a megfelelő, a mozifilmek kedvezőinek viszont a 16:9 arány a jobb. Mielőtt végleges döntést hoznánk, a kiválasztott tévékészüléken nézzük meg, hogyan adja vissza a gyors mozgást, milyenek a kontrasztok, milyen a képfelbontás. A képernyő felbontásának értéke arról mesél, hogy a kijelző teljes felületén összesen hány képpont található. Ezt a sorok és oszlopok értékének szorzataként szokás megadni. Például egy 1280 x 1024-es adat azt jelenti, hogy egy sorban 1280, egy oszlopban pedig 1024 pixel helyezkedik el, összesen körülbelül 1,3 millió. Vásárláskor érdemes megvizsgálni tesztképekkel a kijelzőt, mivel az apró pixelek hajlamosak meghibásodni. (Mf, S, só)