Piaci gyengülés jöhet, ha nem közeledik a Magyarország és az IMF álláspontja

Az MTI-nek nyilatkozó citybeli szakértők egyelőre fenntartották azt az előrejelzésüket, hogy az MNB monetáris tanácsa kedden fél százalékpontos kamatemelést hajt végre, de hozzátették azt a véleményüket is, hogy ha az IMF-fejlemények miatt addig jelentősebb forintgyengülés következik be, ennél agresszívabb szigorításra is kényszerülhet a jegybank.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci elemzői pénteki kommentárjukban úgy fogalmaztak, hogy "negatív, de nem meglepő fejleményről" van szó. A GS szakértői felidézték, hogy a jegybanki törvénytervezetet már korábban bírálta az euróövezeti központi bank (EKB), és valószínűsíthető volt az is, hogy az EU-bizottsági delegáció "foglalkozni fog a kérdéssel".

A Goldman Sachs londoni közgazdászai közölték, hogy egyébként is nehéz tárgyalásokra számítottak, tekintettel a felek gazdaságpolitikai nézetei közötti jelentős különbségekre, és arra, hogy a kormány kinyilvánította szándékát az új IMF-megállapodáshoz kapcsolódó feltételrendszer "minimalizálására".

A GS elemzői közölték ugyanakkor azt is: változatlanul arra számítanak, hogy a kormány alá fog írni egy új egyezményt a valutaalappal; a ház szerint az egyezmény a legnagyobb valószínűséggel egy készenléti megállapodás lesz.

A cég londoni közgazdászai szerint a magyar kormány hozzáállását a tárgyalásokhoz és a majdani program mibenlétéhez végső soron a piaci kondíciók, valamint a finanszírozási források elérhetősége fogja meghatározni; ha a környezet támogatóbbá válik, akkor a kormány jó eséllyel kisebb kiterjedésű egyezményre törekedne.

A Goldman Sachs elemzői azonban közölték, hogy 2012 első felében is instabil piaci helyzetre számítanak, ezért szerintük a kormánynak nem sok más választása lesz, mint elfogadni a megnövelt finanszírozást és a hitelezők nagyobb mértékű részvételét.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője kommentárjában annak a véleményének adott hangot, hogy eddig is komoly különbség látszott a kormány, illetve IMF és piac által szükségesnek tartott teendők között.

Az RBS vezető londoni szakértője szerint az IMF-program gazdaságpolitikai rögzítő szerepe a fő ok, amiért a piac egy ilyen programot szeretne, tekintettel arra, hogy "lanyhul a bizalom a hazai gazdaságpolitikai döntéshozatal iránt".

Ash szerint a "kiszámíthatatlanság miatt" a befektetők jó eséllyel egy időre távol maradnak, különös tekintettel az egyébként is nehéz piaci kondíciókra.

A Royal Bank of Scotland kutatási igazgatója úgy vélekedett, hogy a történtek után piaci gyengülés jöhet, és szerinte a piacok "valószínűleg még sokkal nagyobbat is gyengülhetnek, mielőtt a kormány hajlandó lesz megtenni az IMF-egyezséghez szükséges további lépéseket".

Neil Shearing, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó térségi főközgazdásza ugyanakkor az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy az IMF-tárgyalások fejleményeiről szóló pénteki híreket "nem szenvedte meg túlzottan" a budapesti tőzsde, bár a forint kezdetben gyengült hozzávetőleg egyszázaléknyit.

Shearing közölte: egyelőre fenntartja azt az előrejelzését, hogy az MNB monetáris tanácsa a keddi kamatdöntő ülésen 0,50 százalékponttal 7,00 százalékra emeli a jegybanki alapkamatot. "Az események olyan gyorsan mozognak, és olyan gyorsan vissza is fordulhatnak az ellenkező irányba, hogy egyelőre óvakodunk ennek az előrejelzésnek a módosításától" - fogalmazott.

A Capital Economics vezető elemzője hozzátette ugyanakkor, hogy ha az események rosszabb irányt vesznek, és ha "nagyon nagy" forinteladási hullám indul, az "nagyobb lépésre kényszerítheti" a jegybankot.

Shearing szerint a viszonylag mérsékelt kezdeti piaci reakció oka az lehet, hogy a piaci szereplők egyébként is kételkedtek az IMF-megállapodás "igen gyors" elérésében.

A szakértő szerint ugyanakkor "nem feltétlenül" csökkentek az esélyei annak, hogy a kormány és az IMF végül egyezségre jut. Shearing szerint inkább az a kockázat áll fenn, hogy a megállapodás "nem ugyanolyan kedvező piaci körülmények közepette jön létre, mint amilyen kondíciók mellett egyébként megszülethetett volna".