Nyomtalan dollármilliárdok

Eltérnek a szakértői vélemények arról, hogy az amerikai törvény komoly érvágást jelent-e a szervezett bűnözésnek és a terrorizmusnak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint a világon éves szinten 500-1500 milliárd dollárt mosnak tisztára. A különböző trükkök és módszerek közül kettőt a terrorszervezetek is előszeretettel használnak anyagi forrásaik mozgatására, gyarapítására. Az első módszert csillagrobbanásnak (starburst) nevezik. Ennek a módszernek az a lényege, hogy a bankszámlán elhelyezett betétet kis összegekben több száz számlára utalják át különböző országokba. Az eltérő nemzeti törvények miatt a pénzösszeg lenyomozása majdhogynem lehetetlen. A bankszámlák figyelésének engedélyezése akár évekig is eltarthat.

A terroristák által kedvelt másik pénzmosási módszert bumerángnak hívják. Ennek az a lényege, hogy a „világkörüli útra küldött pénz”, mielőtt visszatérne a célországba, keresztülmegy néhány „fekete lyukon”. A fekete lyuknak nevezett országok vagy nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel az összeg nyomon követésére, vagy hiányzik az akarat. ĺgy ebben az esetben is eltűnnek a nyomok.

Júniusban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott egyik jelentésben még kritizálta az USA-t, hogy túl keveset tesz a pénzmosás elleni küzdelemben. A banki titok és a személyi jogokkal érvelő vagyonos amerikai lobbi természetesen mára elhallgatott. Valószínűleg az is hozzájárult az új amerikai banktörvény gyors megszületéséhez, hogy Oszama bin Laden terroristavezér szeptemberben egy pakisztáni lapnak adott interjújában elárulta, „három különböző finanszírozási rendszerrel működő szervezetének szakemberei tökéletesen ismerik a nyugati pénzügyi rendszerek kiskapuit”.

Az amerikai banktörvény igazából csak az amerikaiaknak jelent újdonságot. A 10 ezer dollárra korlátozott készpénz ki-be hozatala, a gyanús tranzakciók jelentése és a 10 ezer dollárt meghaladó átutalásoknál az átutaló személyazonosságának a feljegyzése Európában már jópár éve mindennapos gyakorlatnak számít. A kritikusok szerint ezek a törvények nem sokat segítenek, amíg a nemzetközi együttműködés akadozik – a világon még mindig vannak fekete lyuknak nevezhető országok, és a 10 ezer dolláros összeghatár is könnyen megkerülhető.

Egy következő probléma az, hogy ezek a törvények az illegálisan megszerzett pénzek – drog-, emberkereskedelem stb. – tiszta jövedelmekre való átalakulását próbálják meggátolni. Oszama bin Laden és társai pedig általában ennek épp az ellenkezőjét csinálják. ĺgy a terroristák szaúdi és más üzletemberek által, sokszor alapítványokon keresztül, legális „támogatáshoz” jutnak. Nem egy olyan mohamedán alapítvány és segélyszervezet van, amely felkerült a CIA és FBI listájára. Ezen szervezetek számláinak alaptalan befagyasztása viszont nemcsak az iszlám világ felháborodását, de akár több ezer éhező ember sorsának rosszabbra fordulását is jelentené. Természetesen a legnagyobb gondot nem a támadások finanszírozása jelenti, hiszen a szeptemberi merényletet is mindössze 200 ezer dollárból hajtották végre, hanem az a tény, hogy mindenre elszánt öngyilkos merénylőkről van szó, akik bárhol, bármikor bevethetők. Őket azonban lehetetlen megtalálni. George Bush amerikai elnök többször hangoztatta, hogy hosszú harcra kell felkészülni a terror ellen. Úgy tűnik, teljesen igaza volt. Viszont ennek a harcnak jelentős részét már számítógépek képernyői előtt fogják megvívni.

A szerző közgazdász