Nem mindenki érzi a növekvő jólétet

Pozsony. Tavaly Szlovákia bruttó hazai összterméke 10,4%-kal nőtt, ami az országot Európa abszolút élvonalába katapultálta, ám nem szabad elfelejteni, hogy Csehország és Lengyelország is jól teljesített. A két állam összterméke tavaly 6,5-6,5%-kal nőtt, ami Prága esetében abszolút rekordnak, Varsó esetében az utóbbi 10 év legjobb teljesítményének számít. Egyedül Magyarországnak nem megy, az 1,3%-os növekmény az Európai Unión belül a legalacsonyabb mutatónak számít. A dinamikus teljesítményének köszönhetően Szlovákia egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért színvonala elérte az Európai Unió átlagának 67,7%-át, Csehország már 81,2%-nál tart, Magyarország 64,1%-kal visszacsúszott a 3. helyre, a sereghajtó pedig Lengyelország 54,5%-kal.

Vajon Szlovákia mikor éri be Csehországot? Marek Gábriš, a ČSOB pénzintézet elemzője e kérdésre válaszolva kijelentette, erre lehetetlen pontos időpontot adni, mindössze a jelenlegi trendeket lehet a jövőbe kivetíteni. Ezek szerint az idén már lassuló Szlovákia, ha továbbra is tartja az évi 5,5% körüli növekedési ütemét, akkor 2022 környékén foghatja be nyugati szomszédját. A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó bruttó hazai össztermék (GDP) terén tavaly megelőztük Magyarországot, és idén ugyancsak megközelítjük az első „régi” uniós tagállamot, Portugáliát. „1997-ben Szlovákia polgárainak életszínvonala a cseh szint 70%-án állt, idén pedig már elérheti a 85%-át” – mondta Eduard Hagara, az ING Bank elemzője. A statisztikai mutatók ugyan ígéretesen alakulnak, mégis a polgárok egyelőre kevésbé érzik a makrogazdasági mutatók pozitívra fordulását. Sokan mindmáig az alapvető megélhetési gondokkal vannak elfoglalva. „Az emberek szubjektív módon értékelik saját életszínvonalukat. Problémát jelenthet a rosszul kiválasztott viszonyítási alap. Sokan a német vagy az osztrák modellt veszik alapul” – állítja Sylvia Porubänová szociológus. (shz, P)