Nem lesz mit megtakarítanunk

Idén az év első hónapjaiban a legnehezebb dolga a négytagú családoknak lesz. Ha panelházban laknak, számukra a havi kiadások 400 koronával nőnek. Még nagyobb terheket vesznek magukra azonban azok, akik családi házban laknak és ráadásul gázzal fűtenek. Az ő havi kiadásaik ezer koronával emelkednek. Valamivel kevesebbel nőnek a háromtagú családok kiadásai. Ők a panelházban 300, családi házban 800 koronával fizetnek majd többet.

ELŐNYBEN A NYUGDĺJASOK

Legkevésbé a nyugdíjasok kiadásai nőnek. Egy nyugdíjas házaspár egy kisebb panellakásban havonta 200 koronával fizet majd többet, családi házban az ő többletköltségük 550 korona lesz. Egy magányosan élő nyugdíjas havonta 150 koronával fizet majd többet havonta a panellakásban és 500 koronával többet a családi házban. Ezek az adatok azonban természetesen csak a statisztikai szakemberek által kiszámított átlagnak felelnek meg, vagyis többségünk – a fogyasztástól függően – ennél valamivel kevesebbet vagy többet fizet majd havonta.

A pénzügyminisztériumi szakemberek ezúttal is optimisták, és azt állítják, hogy többségünk számára az év eleji áremelések nem jelentenek majd jelentősebb életszínvonal-romlást. Szerintük az áremeléseket kompenzálja majd a bérek idei 7,5 százalékos növekedése és az adó- valamint a nyugdíjreform áldásai. Peter Papanek, a pénzügyminiszter tanácsadója szerint az embereknek a reformok miatt több pénzük marad, így könnyebben veszik majd az energia-áremeléseket is. Mindez azonban túl optimista előrejelzés, a lakosság és a szakemberek egy része szerint az energia-áremelések igenis súlyos érvágást jelentenek majd a lakosság számára. Rastislav Bednár, a munka- és szociálisügyi kutatóintézet szakembere szerint az adóreform korántsem egyenlíti ki az energia-áremelésekből adódó többletkiadásokat. Szerinte az adóreformnak köszönhetően enyhén javul majd a legalacsonyabb bevételekkel rendelkező csoportok helyzete, a reformból azonban elsősorban a leggazdagabb rétegek profitálnak majd. Mindennek köszönhetően újra az a helyzet áll elő, hogy a lakosság nagy része a takarékoskodásra fog összpontosítani, vagyis csökkenni fog a lakossági kereslet. A szociológusok már most figyelmeztetnek arra, hogy a lakossági kereslet az elmúlt időszakban viszszaesett. A vidéki nyugdíjasoknak már tavaly is meg kellett gondolniuk, hogy alacsony nyugdíjukat hogyan osszák be, hogy megélhessenek, és a helyzet idén csak tovább romlik. Ha egy nyugdíjas házaspár kifizeti a lakásköltségeket, alig marad valami pénze a megélhetésre. A szakemberek azonban ennek ellenére nem feltételezik azt, hogy a nyugdíjasok emiatt az olcsóbbnak számító panellakásokba költöznének, hiszen Szlovákiában, különösen az idősebb lakosság részéről, sokkal erősebbek a kötöttségek a lakóhely iránt, mint más országokban.

A CSALÁDI HÁZ DRÁGÁBB

A szlovákiai magyarok többsége vidéki családi házakban él, ahol idén havonta csaknem 1500 koronával drágább lesz a megélhetés, mint tavaly. Mindez elsősorban amiatt van, hogy a családi házaknak nagyobb az alapterülete, mint a panellakásoknak, és emiatt többet kell fizetni a villanyért és a fűtésért is. Ez utóbbi ráadásul a panellakásokban már eleve olcsóbb, mint a családi házak esetében. A panellakásokban lakók azonban kevesebbet fizetnek a vízért is, hiszen a családi házak mellett többnyire kert is van, amit öntözni kell.

Nem minden esetben számít azonban hátránynak a családi ház. Míg a panellakásoknál ugyanis lényegesen behatárolt a megtakarítás lehetősége, a családi házaknál ezt több energiaforrás esetében is megengedhetjük magunknak. A legtöbb pénzt a fűtésen spórolhatjuk meg. Ha fával fűtünk, akkor jövőre 10 ezer koronát fizetünk a fűtésért, míg szénnel ugyanez 25 ezer korona. A legdrágább a gázfűtés és a villanyfűtés. Az előbbi évente 35 ezer, az utóbbi 55 ezer koronába kerül. Ha családi házban lakunk, szintén gyorsabban tudjuk elintézni a ház hőszigetelését is, ami évente 30 százalékos megtakarítást jelent.

A PANELLAKÁS ELŐNYEI

Mi az előnye annak, ha panellakásban lakunk? A legfontosabb, hogy háromszor annyi pénzt takaríthatunk meg, mint a családi házban lakók. Kevesebbet fizetünk ugyanis a távhőért, a vízért és a villanyenergiáért is. Mindez azonban elsősorban annak köszönhető, hogy a panellakásban lakók sokkal kisebb lakóterülettel rendelkeznek, mint a családi házban lakók. Hátránynak számít az is, hogy az energia-megtakarításokról közösen kell döntenie a lakóközösségnek. Ha például hőszigetelni szeretnénk a házat, azzal az összes lakónak együtt kell értenie. Ugyanez érvényes azonban a ma már egyre elterjedtebb, radiátorokra szerelhető hőszabályzókra is, amivel szintén lényeges megtakarítást érhetünk el. A panelházakban lakók azonban hátrányban vannak a családi házakban lakókkal szemben az élelmiszerellátásban. Ez utóbbiak ugyanis a saját kertjükben megtermelhetik azt, amit a panelházakban lakóknak az üzletben kell megvenniük. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a panelházakban lakók nem takaríthatnának meg pénzt az energiafogyasztással. Energiatakarékos fogyasztókkal, mosógépekkel, hűtőszekrényekkel, izzókkal ugyanis szintén csodákat lehet elérni. (mi)