Nem félünk a kölcsönöktől

A felmérés szerint a hazai pénzintézeteknek nincs okuk az aggodalomra, hiszen a megkérdezettek kétharmada nem ódzkodik a hitelfelvételtől. A hazai lakosságra átszámítva ez mintegy 2,8 millió lakost jelent. Hasonló felmérést végzett a GfK piackutató intézet is. Ez utóbbi szerint az elkövetkező egy évben a megkérdezettek 35,4 százaléka szeretne hitelt felvenni. A felmérés ugyanakkor meglepő eredményeket is hozott, hiszen a legtöbb kölcsönt az egyik legnagyobb munkanélküliséggel küszködő Eperjesi kerület lakói szeretnék felvenni. A régió lakosságának a 39 százaléka jelezte, hogy nem fél a kölcsön felvételétől. Az Eperjesi kerületet a sorban a Nyitrai (37,7 százalék), a Pozsonyi (37,3 százalék), a Trencséni, a Zsolnai (mindkettő 35,6 százalék) és a Nagyszombati (33,3 százalék) kerületek követik. Eperjest kivéve olyan régiókról van szó, amelyekben a legnagyobb a külföldi beruházások aránya. Ez utóbbiaknak köszönhetően nagyobbak a lakosság bevételei, így nem félnek attól, hogy a hitelt nem tudnák visszafizetni.

A Focus felmérése ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy a lakosság továbbra is fél a nagyobb összegű hitelek felvételétől. A megkérdezettek ötöde legfeljebb 50 ezer koronát kölcsönözne a bankoktól, további ötödük pedig maximum 100 ezret igényelne. Legfeljebb 300 ezer koronás hitelt a lakosság 9,4 százaléka, félmilliót pedig a 8,2 százaléka venne fel. Ennél is nagyobb hitel felvételéről a lakosság alig 11 százaléka gondolkodik. A GfK szerint négymillió koronánál nagyobb hitelt a megkérdezettek egy százaléka engedhetne meg magának.

A lakosság egyharmada ugyanakkor semmilyen körülmények között nem venne fel kölcsönt. Ez utóbbiak nagy részét az 55 évnél idősebbek teszik ki, akik nem szeretnének eladósodni. Ez az a csoport azonban, amelynek a bankok egyébként sem szívesen nyújtanak hitelt, hiszen problémáik lehetnének a visszafizetéssel. Ugyanakkor nem a legidősebb korosztály az egyedüli, amely nem szívesen venne fel hitelt. A 18 és 54 éves korosztály bevételei ugyan a legnagyobbak Szlovákiában, ötödük mégsem folyamodna kölcsönhöz. Martin Slosiarik, a Focus képviselője szerint még azon háztartások tíz százaléka is ódzkodik a hitelfelvételtől, amelyek havi bevétele eléri a 35 ezer koronát, ami szerinte csak a kölcsönnel kapcsolatos korábbi negatív tapasztalatokkal magyarázható.

Egyre nagyobb az érdeklődés ugyanakkor a jelzáloghitelek iránt is. A megkérdezettek 8,3 százaléka jelezte, hogy ilyen hitelt szeretne felvenni. Slosiarik szerint ez jó hír a bankoknak, hiszen a nagyobb érdeklődésnek köszönhetően továbbra is válogathatnak az ügyfelek között, előnyben részesítve a fizetőképes ügyfeleket. A GfK szerint az elkövetkező egy évben a lakosság csaknem 20 százaléka szeretne felvenni jelzáloghitelt. Többségben vannak a férfiak és a főiskolai végzettségűek, amit a gazdasági elemzők ezen csoportok nagyobb bevételeivel magyaráznak.

A lakosság eladósodottsága az elmúlt időszakban a jegybank adatai szerint is nőtt. Januárban eszerint a lakossági hitelek összege elérte a 308 milliárd koronát, ami 30 százalékkal több, mint egy évvel korábban. „Már hagyományosan a klasszikus fogyasztási hitelek iránt mutatkozik a legnagyobb igény” – állítja Tereza Copláková, a ČSOB szóvivője. Boris Gandel, a Tatra banka szóvivője szerint az ő pénzintézetüknél az elmúlt évben 40 százalékkal nőtt a szabadon felhasználható hitelek iránti igény, miközben a jelzáloghitelek iránti érdeklődés 90 százalékkal emelkedett. Mindez szerinte elsősorban az egyre alacsonyabb kamatoknak köszönhető. Alena Walterová, az Általános Hitelbank szóvivője szerint ugyanakkor jelentős tényezőnek számít az is, hogy a fiatalok számára kedvezményes kamatokat szabtak a jelzáloghitelek esetében.

Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? A bankok előrejelzései alapján a hitelek iránti érdeklődésünk tovább nőhet, hiszen a bérek növekedésével egyre nagyobb összegű hiteleket leszünk képesek visszafizetni. Juraj Barta, a Szlovák Takarékpénztár vezető közgazdásza elmondta, hogy 2010-ig a hiteligénylés éves növekedése meghaladhatja a 20 százalékot. Viliam Pätoprstý, az UniCredit Bank elemzője úgy látja, hogy a növekedés elsősorban a lakáshitelek iránti keresletnek köszönhető.

„A lakásárak folyamatos növekedésének köszönhetően az elkövetkező időszakban a hitelek iránti fokozott keresletre számíthatunk” – állítja Pätoprstý, aki szerint a jegybanki alapkamat csökkentését követően a konkurenciaharc további kiéleződése várható. Mindez az ügyfeleknek kedvezhet, hiszen a jövőben így még olcsóbban juthatnak hozzá a hitelekhez. (mi, hn, s)