Az uniós tagországok háztartásai közül mára a szlovákiai családok halmozták fel az egyik legnagyobb adóssághegyet. Az elmúlt hónapokban ugyan visszafogottabban nőtt a lakossági hitelpiac, ez azonban a Tatra banka elemzése szerint nem a jegybanki szigorításoknak köszönhető.
Nem a jegybanknak köszönhetően csökkent a hitelfelvétel
Míg korábban Szlovákiának nem voltak gondjai a lakossági hitelezéssel, hiszen a családok nagy része rettegett az eladósodástól, az elmúlt években fordult a kocka. A történelmi mélyponton levő hitelkamatok azokat is meggyőzték, akik korábban nem is gondoltak hitelfelvételre, Szlovákia lakossága így mára régiós összehasonlításban is az egyik legnagyobb adóssághegyet halmozta fel.
A családok korlátlan eladósodását már a jegybank sem nézhette tétlenül, tavaly megnyomta a vészcsengőt, olyan szabályozást vezetve be, amellyel szerette volna elvenni a lakosság kedvét a további hitelek igénylésétől. A Tatra banka legfrissebb elemzése szerint a hitelek iránti igény az elmúlt év vége felé valóban csökkent, egyelőre azonban semmi jele annak, hogy a csökkenés hátterében a jegybanki intézkedések állnának.
„A visszafogottabb hiteligénylés egyik oka, főként a fogyasztási kölcsönök esetében, hogy a lakossági hitelpiac mára telített, vagyis újabb kölcsönöket már nem akarnak vagy nem tudnak igényelni”
– áll a pénzintézet most közzétett felmérésében. A szlovákiai háztartások az elmúlt év végén 36,7 milliárd euróval tartoztak a pénzintézeteknek, aminek a nagy részét a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek tették ki. A többi hitelfajta az előző évhez képest nem mutatott nagyobb növekedést.
A jegybank az elmúlt időszakban több olyan szabályt is bevezetett, amellyel a hitelfelvételt szerette volna visszafogni. Az egyik legutóbbi a hitelplafon volt. A tavaly nyáron életbe lépett szabály szerint a lakosság által felvett hitel teljes nagysága nem lépheti túl az ügyfél nettó éves keresetének 8-szorosát. További fontos megkötés, hogy már nem nyújtanak jelzáloghitelt a megvásárolni kívánt lakás vagy családi ház teljes értékére, vagyis egyre nagyobb önrészre van szükség.
Annak ellenére, hogy a szigorítások többségét már tavaly év közben bevezették, a tavalyi harmadik negyedévben még nőtt is a hitelek iránti igény. A hiteligénylés látványosabb csökkenésére csak az év végén került sor. A lakáshitelek növekedési üteme decemberre 2012 eleje óta nem látott mélypontra zuhant, és ez a trend folytatódott idén januárban és februárban is. Hogy a negyedik negyedévben csökkent a hitelfelvétel, az a Tatra banka elemzői szerint azonban elsősorban azzal magyarázható, hogy a négy legnagyobb hazai bank közül kettő elzárta a pénzcsapot, látványosan csökkentve az új lakáshitelek összegét. „Úgy tűnik, hogy a jegybanki intézkedéseknek szinte semmilyen hatásuk nem volt a hitelezésre” – áll az elemzésben. (TASR, mi)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.