Ne dőljön be a mosolygó gyümölcs csábításának!

Szemkápráztató színekben pompáznak a boltok polcain a szebbnél szebb gyümölcsök, kívánatos zöldségek. Sokan bedőlnek ennek a színes kínálatnak, sőt, szinte habozás nélkül vásárolnak is belőlük. Nem is gondolnak arra, hogy a repülőn, hajón több ezer kilométert utazó termék azért ilyen kívánatos, mert azt egészségre rendkívül ártalmas, temérdek mennyiségű tartósítószerrel kezelték, hogy a célországba érve is tetszetős külsejű maradjon.

Egy, a BBC honlapján közelmúltban közzétett tanulmány szerint megközelítőleg 70 ezer féle vegyipari termék található ma a piacon, és évente 1500 újabb jelenik meg. A szakértők úgy vélik: ebből 30 ezret soha nem teszteltek abból a szempontból, hogy miként hatnak az emberekre. Becslések szerint a daganatos megbetegedések kialakulása mögött 7–20%-ban a környezetszennyezés különféle formái állnak. Ezek közül a talaj szennyezettsége kulcsfontosságú problémája az ipari társadalmaknak. Gyárak és erőművek, ipari és háztartási szeméthegyek szennyezik a táplálék előállításának helyét, a mezőgazdaság pedig a növényvédő szerekkel, a nitrátban gazdag műtrágyákkal okozhat nagymértékű pusztítást. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a különféle növényvédő szerek évente 1,5 millió mérgezést okoznak. Hollandiában e szerek túlzott használata miatt állítólag már 6 méter mélységig szennyezett a talaj.

A növényvédő szerek maradványai nagyon veszélyesek lehetnek az ember szervezetére. Ezt támasztja alá egy 2000 és 2004 között mintegy 43 ezer terméken elvégzett vizsgálat is, melyet a non-profit Environmental Working Group (Környezetvédelmi Munkacsoport) készített el. A tanulmány szerint ha eszünk a 12 legszennyezettebbnek tartott zöldségből és gyümölcsből, akkor naponta akár 20-féle növényvédő szer juthat a szervezetünkbe. A vizsgálatok szerint a legveszélyesebb és legszennyezettebb zöldségek és gyümölcsök a következők: őszibarack, alma, csemegepaprika, zeller, kopasz barack, eper, cseresznye, körte, szőlő, spenót, fejes saláta és burgonya. A környezetvédő szervezet ezért azt javasolja: kizárólag ellenőrzött helyről származó gyümölcsöket és zöldségeket fogyasszunk, mindig alaposan mossuk, vagy hámozzuk meg a fogyasztásra szánt terményt.

Hasonlóképpen vélekednek a táplálkozási szakértők is: a műtrágyák, permetezőszerek és egyéb növekedést segítő vegyszerek miatt ajánlatos kerülni a kevésbé érett, ám túlzottan mutatós zöldség- és gyümölcsféléket. Helyettük inkább a kevesebb frissességet mutató, túlérettnek tűnő zöldséget, gyümölcsöt válasszuk, mert ezekben már nagyobb eséllyel lebomlottak a termesztéskor felhasznált vegyszerek. A friss zöldség- és gyümölcsfélékben felszívódott, vízben oldódó mérgező anyagok mennyisége csökkenthető a váltott hideg vizes, áztatásos, alapos mosással, öblítéssel.

A gyümölcsfélékről különösen fontos mosással eltávolítani a felületükön levő romlásgátló vegyszereket (például almáról, déligyümölcsökről stb.). A földön és földben termő zöldség- és gyümölcsfélékről (például dinnyefélék, paradicsom stb.) pedig a talajszennyezésekkel rájuk került baktériumokat és penészeket távolítsuk el dörzsöléses mosással. ĺgy megelőzhetőek a hasmenéses megbetegedések és a penész eredetű mérgezések. Penészes zöldségeket még mosottan se fogyasszunk.

A biotermesztés hívei a vegyszermentesen előállított zöldség, gyümölcs fogyasztására buzdítanak, amelyről többek között Shane Heaton brit élelmezéstudományi kutató megállapította: több szempontból is jobb, mint a hagyományosan előállított termény. Eredményei szerint az organikus vagy bio élelmiszerek például kevesebb rovarirtót tartalmaznak, hiszen a „hagyományos” gazdálkodásban megengedett 450 rovarirtó készítmény közül mindössze hét használható időszakosan az organikus gazdálkodásban. Ezek gyorsan lebomlanak, és ritkán marad belőlük az organikus élelmiszeren. Ezzel szemben sok, nem organikus gyümölcsön és zöldségen olyan rendkívül mérgező vegyszermaradványok találhatók, amelyek növelik a rák kockázatát, és összefüggésbe hozhatók a születési rendellenességekkel és egyéb, kevésbé komoly tünetek sokaságával.

A brit tudós mérései azt is igazolták, hogy a bio termékek tápanyagban gazdagabbak. A tápanyagszint a gyümölcsökben, zöldségekben és a gabonaszemekben manapság alacsonyabb, mint 60 évvel ezelőtt volt, és ez hosszú távon növelheti a hajlamot a komolyabb betegségekre. Bár átlagosan minden tápanyag szintje magasabb az organikus termékekben, ez különösen jelentős a C-vitamin, a magnézium, a vas és a foszfor vonatkozásában. A biokertészetek által termelt termények nitrátból is kevesebbet tartalmaznak. Ha minden zöldséget, gyümölcsöt nem is biopiacon vásárolunk, ezeket mindenképpen ajánlatos ellenőrzött ökológiai termesztésből beszerezni. A nagyobb városokban már nálunk is vannak bioboltok, esetleg biopiacok. Az itt árusított termékek ugyanakkor még mindig jóval drágábbak, mint a nem biotermékek. (eletforma.hu, ewg.org, informed.hu, g)

Minőségi követelmények az EU-ban

Az Európai Unió mintegy 40 zöldség- és gyümölcsfajta esetében kötelezővé tette a minőségi előírások alkalmazását. A minőségi előírások alapját a minimumkövetelmények képezik. Eszerint a termény legyen ép, egészséges, tiszta, friss megjelenésű, állati kártevőktől és betegségektől mentes, nem természetes felületi nedvességtől, idegen szagtól és íztől mentes, megfelelően fejlett és érett. A termékek négy minőségi kategóriába sorolhatók: Extra osztály, I. osztály (a kereskedelembe kerülő áruk nagy részét az I. osztályú termékek kell, hogy képezzék), II. osztály (a minimumkövetelményeknek feleljenek meg, legyenek piacképesek), III. osztály (nem forgalmazható).