Nagyobb sebességre kapcsol a szlovák gazdaság

„Fordulóponthoz ért az európai gazdaság. Az elmúlt években végrehajtott pénzügyi konszolidáció és jelentős strukturális reformok javították annak feltételeit, hogy a belső kereslet legyen az európai gazdasági növekedés motorja” – nyilatkozta tegnap Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a testület előrejelzését ismertetve. Olli Rehn ugyanakkor hozzátette: „túl korai lenne kijelenteni, hogy győztünk; mivel a munkanélküliség továbbra is elfogadhatatlanul magas”. A most közzétett előrejelzés egyik legjobb híre, hogy a 2013 első negyedévében tapasztalt csökkenés után a második negyedévben már ismét nőtt az európai gazdaság teljesítménye, és az év hátralévő részében is növekedés várható. Az Európai Bizottság számításai szerint 2013 egészében azonban a 28 EU-tagállam átlagos gazdasági növekedése így is stagnálni fog, az euróövezetben ráadásul még 0,4%-os visszaeséssel számolnak. 2013-ban 3% körüli lesz a beruházások visszaesése, nő a munkanélküliség és az államadósságok átlaga. 2014-ben viszont már nőni fognak a beruházások és a bruttó hazai termék (GDP), megáll a munkanélküliség növekedése, és jelentősen lassul a GDP-arányos államadósság gyarapodása. Felpörög a gazdaságA javuló európai mutatók a szlovák gazdaságon is meglátszanak. Szlovákia már idén az eurózóna negyedik leggyorsabban növekvő gazdaságát tudhatja magáénak. Az Európai Bizottság szerint a bruttó hazai termék idén 0,9, jövőre 2,1, 2015-ben pedig 2,9 százalékkal nőhet Szlovákiában. 2015-ben így már az eurózóna harmadik és az Európai Unió ötödik leggyorsabban növekvő gazdasága lesz a szlovák. Jelentéséhez fűzött kommentárjában az Európai Bizottság megjegyzi, hogy az idei növekedés ugyan már részben a hazai kereslet javulásával is magyarázható, a szlovák gazdaság motorjának azonban továbbra is a kivitel számít, amely az egy évvel korábbihoz képest csaknem 5 százalékkal nőtt. Jó hír, hogy az elkövetkező időszakban már csökkenhet a munkanélküliség is, igaz, csak rendkívül lassan. Alacsonyabb deficitA javuló gazdasági mutatóknak köszönhetően a pénzügyminisztériumnak idén valóra válhat az az elképzelése, hogy az államháztartási hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alá csökkentse – vallják a gazdasági elemzők az ország gazdálkodásával kapcsolatos legújabb adatokra is hivatkozva. Ezek szerint az idei év első tíz hónapjában az állami költségvetés hiánya több mint 494 millió euróval volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. „A most közzétett adatokból arra lehet következtetni, hogy az állam gazdálkodásának köszönhetően 3 százalék alatt lehet tartani az államháztartási hiányt, jelentős kockázatokat látok azonban az önkormányzatok gazdálkodásában” – nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője. „Hogy az állami költségvetés hiánya október végére 20%-kal volt alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában, az elsősorban a kiadások visszafogásának köszönhető. Míg az állami intézmények fenntartására az idei évre elkülönített összegnek csupán a 71 százalékát használták fel, az állami beruházásokra félretett pénz esetében ez alig 40 százalék. Túlzott optimizmusra azonban nincs okunk, hiszen az állam hagyományosan az év utolsó hónapjában költi el a legtöbb pénzt” – figyelmeztet Juraj Valachy, a Tatra banka elemzője. Javult az adóbehajtásKoršňák szerint azonban nem elhanyagolható tényező az adóbevételek nagyjából 6 százalékos növekedése sem, ami annak is köszönhető, hogy az állam szigorított az adóbehajtáson. Robert Fico kormányfő tegnapi bejelentése szerint a szigorításoknak köszönhetően csak az elmúlt két hónapban 210 millió euróval több adót sikerült behajtaniuk a tervezettnél. „Az elmúlt hét évben most először sikerült növelnünk az áfabevételeket” – tette hozzá ezzel kapcsolatban Peter Kažimír pénzügyminiszter, aki szerint jövőre további szigorítások várhatók az adóbehajtásban. Magyarországon sok a bizonytalanságMagyarországgal kapcsolatban az Európai Bizottság meglepően pozitív előrejelzést tett közzé. Eszerint Magyarországon a GDP idén 0,7, jövőre 1,8, 2015-ben pedig 2,1%-kal nőhet. Az Európai Bizottság is elismeri azonban, hogy a prognózist jelentős deficitnövelő kockázatok övezik. Az előrejelzés ugyanis nem vesz számításba olyan intézkedéseket, amelyekről még nincs döntés. Ráadásul az államadósság szintje is csak minimális mértékben csökken: 2013-ban a GDP 80,7, jövőre 79,9, 2015-ben pedig 79,4 százalékának felel majd meg. Mindez azt jelentené, hogy idén nem teljesül a csökkenő államadósságot előíró alkotmányos adósságszabály, miközben az Európai Bizottság előrejelzése nem az első figyelmeztetés az adósságszabállyal kapcsolatban. (mi, TASR, MTI)