Nacionalista harc az OTP ellen

A Bursa szerint elméletileg kevés a lehetőség arra, hogy az OTP jelentős részvénycsomagot szerezzen, mivel a Banca Transilvania új vezetője, a holland Robert Rekkers sietett leszögezni: a nagy tulajdonosok nem kívánnak megválni részvényeiktől. Jelenleg a Banca Transilvania részvényeinek 15 százaléka az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), 5-5 százaléka pedig két befektetési alap, a SIF Banat és a SIF Oltenia kezében van. A részvények 75 százalékán egyéb intézményi befektetők és magánszemélyek osztoznak.

A lap ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a részvények 4,96%-val rendelkező Romanian Investment Company nevű befektetési alap – amely épp most válik meg a román társaságokban szerzett kisebbségi részvénycsomagjaitól – szívesen eladná részesedését, ha jó árat kapna érte. Emellett a Banca Transilvania részvényeivel a tőzsdén is kereskednek, így az OTP csendben akár már szerezhetett is magának részesedést: az új román törvények szerint csak a 10 százalékot meghaladó részvénycsomag birtoklását kell nyilvánosságra hozni.

A román nacionalisták eleve vesztes háborúba kezdenének, mert Magyarország befektetési kapacitása nyomasztóan nagyobb, mint Romániáé. Ezt a háborút már 1996-ban, a román befektetési alapok első csődje idején elvesztették – írta a Bursa (érdekes, hogy egy román gazdasági napilap a két ország közötti befektetői potenciál összehasonlítását „háborúként” minősíti). Az újság szerint 1996 márciusában egy a kettőhöz volt az arány a román és a magyar befektetési alapok tőkéje között. Ez akkor még nem volt annyira rossz, tekintettel arra, hogy Románia lakossága több mint a kétszerese Magyarországénak és abban az időben a befektetési alapok fejlődése teljes lendületben volt Romániában.

Remény látszott arra, hogy a hátrányt ledolgozzuk. De négy romániai befektetési alap akkori hirtelen összeomlása – s közülük három éppen kolozsvári székhelyű volt – oda vezetett, hogy 1996 őszére ez az arány már 1 az 52-höz lett. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy az idén az év elején az arány 1 a 123-hoz – írta a Bursa. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy időközben a magyar pénzügyi rendszer kiteljesedett, Magyarországon elindultak a magán-nyugdíjpénztárak is. Ezeknek még nyoma sincs Romániában, s a magyar magán-nyugdíjpénztárak pénzügyi lehetőségei nem is szerepelnek a két ország befektetési képességeit tükröző arányszámban.

ĺgy történhetett meg, hogy a „kis Magyarország” az OTP-n keresztül beszálljon a „nagy Románia” legnagyobb kereskedelmi bankjának, a BCR-nek a magánosítására kiírt versenybe. Ezért van az, hogy ha az OTP kitartó érdeklődést mutat majd a Banca Transilvania iránt, akkor még a rendőrséggel sem lehet majd megállítani – fejezte be írását a román gazdasági lap. Nem kizárt azonban az sem, hogy az OTP Bank ismét részt vesz a román BCR újraindított privatizációs pályázatán is. Az OTP vezérigazgató-helyettese szerint a hitelintézet nem értékeli úgy, hogy a legnagyobb magyarországi bank nem kívánatos befektető lenne a szomszédos országban.

Az OTP Bank már megkapta a Román Privatizációs Ügynökség (APAPS) hivatalos értesítését a Banca Comerciala Romana (BCR) privatizációs folyamatának újraindításáról. A romániai hatóság döntését természetesen tudomásul veszi az OTP Bank vezetése – mondta Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese. Wolf ugyanakkor ismét leszögezte: az OTP Bank nem kíván változtatni külföldi bankakvizíciós stratégiáján, melyben az elsődleges célországok egyikeként jelölte meg Romániát. A vezérigazgató-helyettes kitért arra is, hogy a mértékadó romániai pénzügyi szakmai körök álláspontjának ismeretében nem értékelik úgy, hogy a legnagyobb magyarországi bank nem kívánatos befektető lenne a szomszédos országban. Ezért változatlanul vizsgálják a részvényesi érték növelését támogató romániai akvizíciós lehetőségeket. A BCR mai privatizációs pályázati kiírása kapcsán Wolf nem zárta ki, hogy a konkrét feltételek ismeretében az OTP Bank ismét kinyilvánítja vételi szándékát a romániai kereskedelmi bankra. (mti, s, ú)