Mit írhatunk le az adóalapból?

87 936 koronát írhat le minden adózó az éves adóalapjából.

Ezt az összeget nem kell osztanunk a ledolgozott hónapok számával, vagyis attól függetlenül leírhatjuk ezt a tételt, hogy hány hónapot dolgoztunk.

Ezt az összeget vagy a munkáltatónk veszi figyelembe az éves elszámolásnál, vagy nekünk kell kérnünk az adóbevallásban.

Mindez csak abban az esetben nem érvényes, ha 2005 január elsején öregségi nyugdíjat vagy külföldi biztosítás után járó nyugdíjat kaptunk.

Az említett összeget minden évben, mint a létminimum 19,2 szeresét számítják ki.

2. A házastárs utáni leírások

87 936 koronát írhatunk le az adóalapunkból évente a házastársunkra is.

Ez azonban csak abban az esetben érvényes, ha a velünk egy háztartásban élő partnerünknek nincsenek saját bevételei.

Ha vannak bevételei, ám ezek alacsonyabbak az említett 87 936 koronánál, akkor a két összeg közötti különbséget írhatjuk le az adóalapból.

3. Nyugdíjtakarékoskodás

12 ezer koronával csökkenthetjük az adóalapunkat abban az esetben, ha a nyugdíjbiztosítás III. pillérében takarékoskodunk.

Ennek is megvannak azonban a szigorú feltételei. Legalább 10 évig kell, hogy takarékoskodjunk, és nem szabadna az 55. életévünk előtt befejezni a spórolást.

Olyan megtakarítások számítanak ide, mint a járulékos nyugdíjbiztosítás, életbiztosítás vagy a részvényalapokban és takarékszámlákon elhelyezett pénz. Az esetek többségében az érintett pénzintézetek már tájékoztatták az ügyfeleiket, hogy ők is leírhatják-e az adóalapjukból ezt az összeget.

4. Gyermekekre nyújtott adóbónusz

5000 koronát írhatunk le minden gyerek után.

Ezt az összeget azonban nem az adóalapból, hanem a már kiszámított adóból számítjuk le.

Csak az tarthat igényt erre a lehetőségre, akinek a tavalyi éves bevételei meghaladták a minimálbér hatszorosát.

Nem tarthatnak igényt az adóbónuszra azok sem, akik veszteséggel zárták az évet.

Az adóhivatalok büntetései

1. Ha későn adjuk be az adóívet, akkor az adó 0,2 százalékának megfelelő büntetést kell fizetnünk minden egyes nap késért, büntetésként azonban legfeljebb az adó 10 százalékát szabhatják ki. Abszolút összegben a legalacsonyabb büntetés 2 ezer korona, a legmagasabb 1 millió korona.

Kétezer koronás büntetést fizetünk akkor is, ha adót ugyan nem kell fizetnünk, ám a bevallásunkat nem juttattuk el időben a hivatalhoz.

2. Ha a bevallást az adóhivatal felszólítása után sem tesszük meg, a büntetés 10 ezer és 1,5 millió korona között mozoghat.

3. Ha eljuttatjuk a bevallást a hivatalnak, ám nem fizetjük be az adót, büntetőkamatot fizetünk az adó után. Ez a jegybanki alapkamat négyszerese. Ha az így kiszámított büntetés nem haladja meg az 500 koronát, akkor nem kell befizetnünk.