Minden gyermeknek kijár a mikuláscsomag!

A mikuláscsomag leggyakoribb tartozéka kétségkívül a csokoládé. A csokoládé a legtöbb embereknek nagy csábítást jelent. Ha odafigyelünk a minőségi és kiegyensúlyozott táplálkozásra, s betartunk néhány alapszabályt, nem kell lelkiismeret-furdalást éreznünk egy-egy szelet „csokicsoda” elfogyasztása után.

Milyen csokoládét együnk?

A csokoládéról a táplálkozástudományi kutatások is bizonyították, hogy mértékletes fogyasztása előnyös a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. Sőt, bizonyosságot nyert, hogy egyes csokoládéknak nagyobb az antioxidáns-hatása, mint a zöld teának, a vörösbornak, vagy az epernek. Ezért hetente 1-2 alkalommal kis mennyiségben nyugodt szívvel fogyaszthatjuk csokoládét – mondják a szakértők. Javallatuk szerint azonban, ha van választási lehetőségünk, akkor inkább a minőségi terméket tegyük a kosarunkba. Ugyanis minél magasabb a csokoládé kakaótartalma, annál jobb!

Az igazi, minőségi csokoládé akár 50-70%-ban is tartalmaz kakaót. Az üzletek polcain lévő csokoládék többségénél azonban ez kb. 30% körül mozog. A csokoládéban minimális fehérje, kevés ásványi anyag, változó mennyiségű cukor és sok zsír található (kb. 30%), ezért energiatartalma is igen nagy. A forgalomban kapható csokoládék úgy készülnek, hogy az amúgy is zsírban gazdag kakaómasszához még több zsírt, elsősorban kakaóvajat tesznek, hogy a késztermék még olvadékonyabb legyen, valamint cukrot, és tejcsokoládé esetében tejet adnak hozzá. Amerikában kizárólag a kakaóvaj kerülhet zsiradékként a csokoládékba, Európában azonban legfeljebb 5 százalékban más, növényi eredetű zsiradékot is hozzáadhatnak, ami azonban jelentősen csökkenti az adott csokoládéféleség élvezeti értékét és minőségét. Ezért ajánlatos ellenőrizni a megvásárolni kívánt csokoládé összetételét.

A csokoládék között megkülönböztetünk táblás, üreges, ét- és tejcsokoládét. Mind az étcsokoládé, mind a tejcsokoládé lehet ízesített (pl. kávéőrleménnyel), illetve dúsított. A dúsításra általában mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket használnak. A töltött csokoládék tölteléke lehet pl. fondant, nugát.

A csokoládék dúsítására gyakran használatosak az olajos magvak (mandula, mogyoró), amelyek a bennük található számos ásványi anyaggal, vitaminnal, telítetlen zsírsavval és rosttal fontos részei a kiegyensúlyozott táplálkozásnak. Gazdagok B1-, B2-, B6- és E-vitaminban, az ásványi anyagok közül pedig számottevő mennyiségben tartalmaznak magnéziumot, káliumot, kalciumot és rezet.

A csokoládé íze csaknem utánozhatatlan, hiszen kb. 300 vegyület összhatásának az eredménye. A csokoládé 33,8 C fokon, kevéssel a testhőmérséklet alatt olvad meg a szájban; enyhén hűsít. Fő hatóanyaga a teobromin, amelyből 100 g csokoládé 100 mg-ot tartalmaz.

A csokoládéban lévő zsír a kakaóvajból származik és mintegy 60%-ban telített zsírsavakat tartalmaz. Jelentős zsírtartalma komoly mértékben járul hozzá túlzott energiabevitelünkhöz, illetve az egészséges táplálkozás irányelveiben megfogalmazott napi energia maximum 30% zsiradékfogyasztásunk túllépéséhez, tehát túlzott mértékű fogyasztása elhízáshoz vezet. 100 g csokoládé energiatartalma 2390-2465 kJ, fehérjetartalma 1,9-9,3 gramm, zsiradéktartalma 32-46 gramm, szénhidráttartalma 41-57 gramm körül mozog, a csokoládé fajtájától függően.

A tejet nem tartalmazó csokoládékban egyáltalán nincs koleszterin. A tejcsokoládéban jelen lévő 30mg/100g sem nevezhető magasnak, összehasonlítva egyéb koleszterintartalmú élelmiszerekkel (húskészítményekben 70.150 mg/100 g, sajtokban 99.135 mg/100 g, vajban 230 mg/ 100 g, sovány sertéshúsban 68 mg/100 g, kenőmájasban 224 mg/100 g koleszterin van jelen).

Csökkenti a vérnyomást, javítja a vérkeringést

Az Aquilai Egyetem (Olaszország) munkatársai által végzett kutatások szerint a keserű csokoládé fogyasztása érzékelhetően csökkenti a vérnyomást, és javítja az egyének inzulin érzékenységét. A többirányú jótékony hatás a keserű csokoládéban található antioxidánsoknak, a flavonoidoknak köszönhető (az egyik flavonoidfajta, a katechin nagy előnye, hogy jól felszívódik). A kutatások szerint a flavonoidok hozzájárulnak a szív egészséges működéséhez, javítják a vérkeringést és csökkentik a véralvadás – ezáltal a szívroham és az agyvérzés – kockázatát. A flavonoidok révén a szervezet képes semlegesíteni az anyagcsere melléktermékeként jelentkező, sejtkárosító hatású szabad gyököket.

Ez a hír sokakat csábíthat mértéken felüli csokoládéfogyasztásra, viszont érdemes szem előtt tartani, hogy az antioxidáns anyagok mellett többletkalória is bekerül a szervezetbe. A kutatók tehát javasolják a csokoládé mérsékelt fogyasztását, illetve fogyasztástól függetlenül a rendszeres testmozgást.

A földimogyoró is egészséges

Az én gyermekkoromban nem hiányozhatott a mikuláscsomagból a földimogyoró sem, amely azon felül, hogy kiváló csemege, térkitöltő szerepet is betöltött a mikuláscsomagban.

Korábban az volt az általános vélemény, hogy a mogyoró olajos, tehát egészségtelen. A legújabb kutatások szerint azonban a mogyoró kifejezetten jót tesz az emberi szervezetnek: segíti egészségünk megőrzését és a szívbetegségek megelőzését, sőt, még az elhízás ellen is segít küzdeni. A mogyoró olajtartalma magas, 100 grammonként kb. 560 kalóriát tartalmaz. Ám ezek telítetlen zsírvasak, amelyek valójában egészségesek. A szervezetbe jutva hormonokat termelnek, fokozzák a zsíranyagcserét és támogatják az idegműködést. A telített zsírsavakkal ellentétben nem emelik a koleszterin szintet, és nem rongálják az erek falait. Úgynevezett „jó” koleszterint (HDL) tartalmaznak, melyek a „rossz” koleszterinnel (LDL) szemben védnek a szívinfarktus és a szélütés ellen. Szakértők szerint napi 40 gramm mogyoró fogyasztása jelentősen csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. A mogyoró ezen felül számtalan ásványi anyagot, vitamint és rostot tartalmaz, melyek mind fontos részei a kiegyensúlyozott diétának.

Ugyanakkor az elmúlt másfél évtizedben több országban tapasztalták a megnövekedett földimogyoró-allergiát, különösen kora gyermekkorban. Nemzetközi megfigyelések szerint az USA-ban minden 100 gyermekből legalább három allergiás a földimogyoróra. Angliában, ahol csak nemrég jött divatba a mogyorókrém fogyasztása, a négyéves gyermekeknek már egy százaléka allergiás erre. Németországban is megfigyelték a mogyoró okozta allergiások gyorsan növekedő számát.

A földimogyoró-allergiás esetek szaporodásának oka egyelőre ismeretlen. Találgatások szerint az egyik ok feltehetően az, hogy manapság a gyermekek sokkal több földimogyoróval készült élelmiszerrel (kenhető sós, vagy csokoládés mogyorókrém és más édesipari termékek) találkoznak már egészen fiatal életkorban, amikor immunrendszerük még nem elég érett ahhoz, hogy megfelelően reagáljon a benne lévő allergénekre. Ezért azoknak a gyerekeknek, akik asztmásak, vagy családjukban előfordul földimogyoró okozta, vagy más jellegű ételallergia, három éves korukig ne adjunk földimogyorót tartalmazó élelmiszert.

A földimogyoró őshazája Brazília, ahol vadon is előfordul, ám ma már Kínáig mindenütt termesztik. A harmincas évektől a mérsékelt égövi országokban, így térségünkben is próbálkoznak termesztésével. A földimogyorót a tökmaghoz hasonlóan pörköljük. A nyers földimogyorót magas falú, nagyméretű edénybe helyezzük, és takaréklángon, állandóan kevergetve pirítsuk, amíg a felbontott és kettéválasztott mag zsemleszínűvé válik. Végül a fémtálcára kiöntött mogyorót hagyjuk kihűlni, mert melegen nyirkos és puha a magja. A mogyorót héjastól pörköljük, mivel a kibontva pirított mag kevésbé jóízű.

Frissen pörkölve a legfinomabb. A frissesség megőrzése érdekében a forgalmazók általában légmentesen lezárt műanyag zacskóban árusítják a földimogyorót, de néhány hétnél tovább így sem őrzi meg a frissességét. Ha a megvásárolt mogyoró nem elég friss, akkor fűtési szezonban öntsük festetlen fémtálcára, és a fűtőtestre helyezve szárítsuk ki. Grillsütőben is elvégezhetjük a műveletet, de pár perc után, még a héj elszíneződése előtt kapcsoljuk ki az áramot, mert a már egyszer megpörkölt mogyoró hamar megég. Mindezen nehézségek elkerülésére a gyárak többnyire sózva hozzák forgalomba a megtisztított földimogyorót. A só ugyanis elvonja a nedvességet belőle, ráadásul intenzív konzerváló hatása révén sokáig megóvja az avasodástól. A sózott mogyoró fogyasztását azonban lehetőleg kerüljük, mert a sózás többnyire konyhasóval történik, és ez a jelentős mennyiségű, nátriumklorid-tartalmú só árt az egészségnek. (pálfi, kun, gy)

Egy főre jutó édességfogyasztás

Termék Fogyasztás az EU-ban Listavezető országok

Cukorka 5,1 kg/fő Svédország, Dánia

Csokoládé 6 kg/fő Svájc

Keksz, ostya 7,8 kg/fő Anglia

Forrás: www.elelmezesvezetok.hu