Milyenek azok a funkcionális élelmiszerek?

Funkcionális élelmiszerek – ezt a kifejezést a japánok használták először az 1980-as évek közepén olyan élelmiszerekre, melyek nemcsak táplálékot jelentettek, hanem a szervezet működésében is hasznosnak bizonyultak.

Az élelmiszer akkor tekinthető funkcionálisnak, ha a megfelelő táplálkozás-élettani hatásokon túlmenően, a szervezetben egy vagy több célfunkcióra kimutatható pozitív hatása van úgy, hogy jobb egészségi állapot vagy kedvezőbb közérzet és/vagy a betegségek kockázatának csökkenése érhető el. Funkcionális élelmiszer kizárólag élelmiszer formájában kínálható, nem mint tabletta vagy kapszula. A szokásos táplálkozási magatartás integrális részét képez, és hatását már a szokásos fogyasztási mennyiségnél kifejti ki. A funkcionális termékek tehát olyan többletértékkel rendelkező mindennapi élelmiszerek, amelyek pozitív hatást gyakorolnak az egészségre, valamint a fogyasztók pszichikai állapotára.

Az amerikai definíció (IOM-FNB, 1994) alapján funkcionális élelmiszer bármely olyan táplálék vagy táplálék-összetevő, amely a hagyományos tápanyagokon kívül egészségre hasznos anyagot, illetve anyagokat is tartalmaz. Az egészségtudatos táplálkozás elterjedésével az Egyesült Államokban a funkcionális táplálékok előállítása az élelmiszergyártásban vezető helyre került. Ezen élelmiszereknek jelentős szerepük van a szív- és érrendszeri, a daganatos, az emésztőszervi és a csontbetegségek megelőzésében és rehabilitációjában.

A funkcionális élelmiszerek napjainkban a fejlett világ élelmiszeriparának húzótermékei, növekvő piaci részesedéssel. A bővülés nem áll meg, hiszen mind többen ismerik fel, hogy az optimális táplálék-felvétellel az életmód-betegségek 25-70 százaléka megelőzhető. A legújabb fejlesztésekben már öko-funkcionális élelmiszerekkel is találkozhatunk.

A közelmúltban hozták nyilvánosságra annak a nemzetközi felmérésnek az eredményeit, amely a német, lengyel, spanyol és angol vásárlási szokásokat vizsgálta abból a szempontból, hogy kik vásárolják vagy nem vásárolják a funkcionális, vagy más meg-jelö-léssel az egészségmegvédő élelmiszereket.

A felmérés szerint az ezeket az élelmiszereket vásárlók közül a fogyasztók 15 százaléka tudatosan vásárolja és fogyasztja – nagyrészt táplálkozási szakemberek, orvosok javallatára – a funkcionális élelmiszereket. Megközelítőleg 20 százalékot tesznek ki az ún. habozók, akik aránylag ritkán vásárolnak, s ha megvesznek valamilyen étket, akkor nem azért teszik, mert egészséges, hanem mert a termék csomagolása vonzó. A vásárlók 11 százalékára becsülik az ún. egészségorientált fogyasztókat, akik a legtájékozódottabbak, a legtöbbet tudnak a funkcionális élelmiszerekről, ám csak nagyon ritkán vásárolnak. 11 százalékot tesznek ki azok a vásárlók, akik szinte semmit sem tudnak az egészséges táplálkozásról, ám szinte állandóan vásárolnak. A funkcionális élelmiszereket mellőző vásárlók 5 százalékát azok teszik ki, akik sokat tudnak ugyan e termékcsoportról és az étkek egészségre gyakorolt hatásáról, mégsem vásárolnak funkcionális élelmiszereket. 9 százalékot tesznek ki a bizalmatlanok és a szkeptikusok, 13 százalékot pedig azok a vásárlók, akik azért nem teszik kosarukba az ilyen élelmiszereket, mert azok egy kicsit drágábbak. (J. E., B. Sz., M. E., Slovenský výber, g)