<div>Gyakran vásárolok az interneten. Az elmúlt néhány hónapban kiküldetésben dolgoztam Münchenben. Az ottlétem alatt rendeltem a feleségem születésnapjára egy márkás pólót a kedvenc olasz ruhakereskedésemben, amit pár nap alatt kiszállítottak a munkahelyem müncheni címére. </div><div>A múlt héten ugyanannak az olasz cégnek a webshopját, de a szlovákiai honlapját böngésztem, és megrökönyödéssel tapasztaltam, hogy ugyanazt a pólót, amit én Németországban 45 euróért vettem, itt kb. hét euróval olcsóbban hirdették. </div><div>Bár a feleségem nagyon örült az ajándéknak, azért egy kicsit bosszant, hogy hét eurót csak úgy kidobtam. Eszembe ötlött, hogy talán a bolgárok még olcsóbban jutnak hozzá ugyanahhoz az árucikkhez, mint mi itt Szlovákiában. Megnéztem a cég bulgáriai oldalát és láss csodát, újabb néhány euróval alacsonyabb az ár. Azt hittem, az unió közös piacán egységesek lesznek az árak és nem megengedett a nemzeti alapú diszkrimináció. Vagy van ésszerű magyarázat az olasz cég gyakorlatára? </div>
Miért kerül többe ugyanaz az áru a cég németországi weboldalán?
Az olvasónk által tapasztalt tagállamonkénti árkülönbségek nem egyediek. Ha utánanéz, láthatja, hogy nemcsak a kedvenc olasz áruháza kínálja különböző áron a termékeit más országokban, hanem a kereskedők nagy része is. Míg az uniós jog egyik alapelve az állampolgárság szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalma, ez nem azt jelenti, hogy mindenhol ugyanannyiba kellene kerülnie az adott árucikknek. A diszkrimináció tilalma biztosítja, hogy – a példából kiindulva – Németországban és Bulgáriában is ugyanolyan áron vásárolhassuk meg az ott kínált árukat, mint a helyi lakosok. Az olvasónk által felvázolt esetben a hazainál magasabb vagy alacsonyabb ár bizonyos feltételek mellett indokoltnak tekinthető. Néhány százalékos árkülönbséget okozhat például az eltérő adókulcsok alkalmazása. Az adózás területe ugyanis megmaradt nemzeti hatáskörben – nincs uniós szinten szabályozva. További különbségek keletkezhetnek a szállítási költségeknek az eladási árba való beszámításával. Emellett más órabérért dolgoznak az árut a fogyasztóhoz eljuttató láncolatban alkalmazott személyek Bulgáriában és másért Németországban. Kisebb-nagyobb különbségeket eredményezhetnek az árfolyamingadozások is a nemzeti valuta és az euró viszonyában. Nem utolsó sorban pedig figyelembe kell venni az egyes régiók négyzetméterenkénti bérleti díjai közti eltéréseket is. Végül nem tagadhatóak az egyes tagországok gazdaságában (fogyasztóik vásárlóerejében) megnyilvánuló különbségek sem, melyek szintén hatással lehetnek a cég árpolitikájára. Persze azért nem kell bármilyen árkülönbséget tolerálni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 102. cikkelye megtiltja a vállalkozásoknak, hogy a belső piacon visszaéljenek erőfölényükkel és ezáltal hatással legyenek a tagállamok közötti kereskedelemre. Tisztességtelen árak alkalmazása a fenti cikkely szerinti visszaélésnek minősül. Ha felmerül a visszaélés gyanúja, olvasóink az Európai Bizottsághoz adhatnak be panaszt. Az ilyen és más uniós jogaikat érintő kérdéseikkel az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálathoz is fordulhatnak ingyenes tájékoztatásért. A kérdés online is benyújtható: http://ec.europa.eu/eurights/enquiry-complaintform/home?languageCode=hu&o rigin=yea Veszelei Viktória A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.